Cristiano Ronaldo örül, hogy Raúl távozásával övé lett a 7-es mez a Real Madridnál, de különösebb jelentőséget nem tulajdonít neki. A portugál ász szerint José Mourinho irányításával a királyi gárda minden célja valóra válhat!

- Maradt benned hiányérzet Portugália vb-szereplése kapcsán?

CR: Ez már a múlt, engem elsősorban a jelen és a jövő érdekel, előre tekintek.

- Pár mondat erejéig mégis térjünk vissza Dél-Afrikába.

CR: Csalódottan gondolok vissza a világbajnokságra, még akkor is, hogy nem szerepeltünk le, hiszen a csoportkörből megerőltetés nélkül léptünk tovább az egyenes kieséses szakaszba. Sajnos aztán a visszafogott várakozásoknak megfelelően teljesítettünk, a válogatott végül is képtelen volt átlépni saját árnyékát. Ennél jóval többre hivatott ez a társaság.

- Min múlott az árnyékátlépés?

CR: Most mondjam azt, hogy a sorsoláson? Borítékolható volt az ibériai nyolcaddöntő, ennek megfelelően nem is tudtuk elkerülni a spanyolokat. Aki a végső győztessel szemben vérzik el, azt nem érheti kritika, utólag mégis azt mondom, meg kellett volna vernünk a brazilokat, és akkor messzebbre, jóval messzebbre jutottunk volna.

- A javítás lehetősége megvan, kezdődik az Európa-bajnoki selejtező.

CR: Így igaz! Nem lesz könnyű dolgunk, a miénk például azon kevés csoportok egyike, ahol nincs egy pofozógép se, akit mindenki oda-vissza elintéz öt nullára. Norvégia, Ciprus és Izland is hajlamos erőn felül teljesítve meglepetést szerezni, a dánokról nem is beszélve, akik a világbajnoki kvalifikáció során is előttünk zártak. Ez még egyszer nem fordulhat elő, egyértelmű célunk a csoportelsőség.

- Ne is vesztegessünk több szót a válogatottra, térjünk át a Real Madridra. Új seprű…

CR: … jól seper. José Mourinhóval érhetjük el azokat a célokat, amiket Manuel Pellegrinivel tűztünk ki. Zseniális figura! Nemcsak azért istenítem, mert ő is portugál, hanem azért, mert mindent tud a futballról, az edzői szakmáról, amit tudni lehet. Vannak született vesztesek és nyertesek, ő mindenképpen az utóbbi kategóriában tartozik.

- A sikerhez a játékosok is kellenek, mi több, csapatként kell küzdeniük.

CR: Éppen ez a lényeg. A keretünk tele van nagyobbnál nagyobb egyéniségekkel, akik nem mindig találják meg a közös hangot egymással. Bevallom, ez a probléma engem is érintett: hiába lőttem meg a magam két-három gólját is akár, az igazán fontos csatákat a Primera Divisiónban és a Bajnokok Ligájában is elbuktuk a mögöttünk hagyott szezonban. Mourinhóval minden más: aki a közös cél elé helyezi az önös érdekeit, annak hamar letöri a szarvát. Itt ő az úr, elénk tette a kottát, már csak énekelnünk kell.

 - És mit szólsz az új igazolásokhoz?

CR: A hagyományokhoz híven ezen a nyáron sem tétlenkedett a klubvezetőség, arról viszont szó sincs, hogy feneketlen kútba dobálta volna az eurómilliókat. Florentino Pérez nem arról híres, hogy sokat tétovázik, ahogy megnyílt az átigazolási piac, vett is egy komplett középpályát. Angel di María, Sami Khedira, Mesut Özil és Sergio Canales megszerzése azt bizonyítja, hogy hosszú távra tervez a Real Madrid. Ez pedig a lehető legjobb hír a szurkolók számára.

- Álljunk meg egy szóra! A lehető legjobb hír alighanem az újabb trófeák begyűjtése lenne!

CR: Ez igaz, de erre nincs garancia. Menet közben már látni fogjuk, mire mehetünk. Az állomány megvan, a motivációval nincs gond, készen állunk a harcra. Magasan van a léc, de együtt átugorhatjuk.

- Együtt? Ilyet is ritkán hallani Cristiano Ronaldótól, aki mindig mindent egymaga akar megoldani…

CR: A mellékelt ábra tanúsága szerint ez nem működik. Egy jó játékosnál többet, sokkal többet ér egy jó csapat. Egyéni villanások lehetnek, sőt kellenek is, de az öncélú játék nem mehet a csapatérdek rovására. Márpedig a bajnoki cím és a kupagyőzelem mellé a Bajnokok Ligája-serleget is odatennénk, és ez másképp nem megy.

- Hogy mást ne mondjunk, ehhez az ősi rivális Barcelonának is lesz egy-két szava.

CR: A Barca semmivel sem jobb a Realnál, az elmúlt években azért volt sikeres az ellenlábas, mert a madridiak elhitték, hogy valamit nem tudnak, amit a katalánok igen. Mourinho pedagógiájának éppen ez az alfája és az omegája: először nekünk kell elhinnünk, hogy bármire képesek vagyunk, bárkit, bárhol legyőzhetünk. Minden itt kezdődik. Ha töretlen az önbizalmunk és a sikerbe vetett hitünk, akkor nem fordul elő többet, hogy oda-vissza zakózunk a katalánokkal szemben, a BL-ben pedig szégyenszemre a nyolcaddöntő után kiszállunk. Ez szánalmas, ez így nem mehet tovább. Egészen biztos, hogy új korszak kezdődik Mourinho irányításával.

- Amennyiben?

CR:  A Los Angeles-i edzőtáborban nagyon hasznos tapasztalatokkal gazdagodtunk, a felkészülési meccsek után is levontuk a megfelelő következtetést. Nagyon egyben van a csapat, a manchesteri éveim alatt sem tapasztaltam ekkora összetartást, mint itt és most.

- Ezek után Alex Ferguson aligha sír vissza…

CR: Az a korszak már lezárult, nagyon sokat köszönhetek Sir Alexnak, az ő keze alatt lettem kész futballista, de tovább kellett lépnem. Madridista vagyok, az is maradok.

- Örökre?

CR: Könnyen elképzelhetőnek tartom, hogy most már életem végéig a Santiago Bernabéu lesz a hazai pálya, vagyis a válaszom igen. De a futball sajátossága, hogy semmi sem tart örökké, ezért annyit még hozzátennék zárójelben: soha ne mondd, hogy soha!

- Raúl távozásával megörökölted a 7-es mezt. Mit jelent ez a számodra?

CR: A 7-est jobban szeretem, mint a 9-est, ennyi az egész. Szívesebben bújok bele ebbe a dresszbe, se több, se kevesebb. Raúlnak pedig sok sikert kívánok Németországban.

- Könnyedebb műfaj zárszóra: mi a véleményed a kedvesed, Irina Shayk erotikus fotósorozatáról?

CR: A barátnőm gyönyörű nő, nincs ellenvetésem. Mutassa csak meg, amije van, nem bánom, hogy feltárta bájait egy férfimagazin hasábjain. Az olvasók számára úgyis egy a jelszó: mindent a szemnek…