A portugál a történelemkönyvekbe vágyik- és immár csak egy lépésre áll a beteljesülésétől!
Arra, hogy bizonyítsa, ő a jelenkor legkiválóbb labdarúgója, a BL-döntőnél aligha kínálkozik jobb alkalom. Cristiano Ronaldo márpedig az a típus, aki többnyire él az adódó lehetőséggel.
-Nos, az angol bajnoki cím csak az utolsó pillanatokban dőlt el. Erre számítottál?
Nem. Azt hittem, valamivel korábban bajnokoknak vallhatjuk magunkat, de az érzés így, hogy az utolsó meccsen is izgulni kellett, még fantasztikusabb. Igazából nem is találok szavakat a leírására. Kilenc hónapig keményen melóztunk ezért a sikerért, szóval amikor a sporti Wiganben lefújta a meccset, elöntött a boldogság.
-A három muskétás, Rooney, Tévez és Ronaldo dicsőségét zengte az idény. Egymás közt hogyan osztjátok le a lapokat?
A csapaté az érdem, nem a mi hármunké. Ugye mindennap együtt edtünk, szóval ismerjük egymást töviről hegyire, ugyanakkor mindannyian mások vagyunk. Három különböző stílus, mégis úgy fest, a United hasznára tudunk együttműködni.
-A ,,minden idők legjobb" Unitedjének hasznára? Csak mert Alex Ferguson nemrégibe így fogalmazott.
Hatalmas egyéniségek, elképesztő tehetségek játszanak most az Old Traffordon, de hogy a valaha volt legjobb Manchester lenne a miénk, csak a BL-döntőt követően dól el. Ha a Premier League után a Bajnokok Ligáját is megnyerjük, érdemes filózni a felvetésen.
-Portugáliát már meggyőzted.
Pluszmotivációt jelent számomra, ha a klubfutball mellett a válogatottban nyújtott teljesítményért is elismernek. Az Eb-n is azért dolgozom majd, hogy Portugália népe büszke lehessen rám.
-Nos, még mielőtt elkalandoznánk Svájc és Ausztria felé, a nyaradra akár egy harmadik ország is befolyással lehet. Spanyolország. És azon belül is a Real Madrid.
Sosem titkoltam, hogy egy napon nagyon szeretnék Spanyolországban futballozni, de a BL-finálé lefújásáig kár erről beszélni. Úgy érzem, karrierem szempontjából a lehető legjobb helyen vagyok, ahol minduntalan tanulhatok, és most csak ez számít.
-Végtére is a társakkal BL-döntőbe küzdötted magad. A Barcelona elleni meccseket látva legalábbis ez tűnik a megfelelő kifejezésnek. De leginkább az furdalja az oldalunkat, hogy mit gondoltál a barcelonai büntetőt kihagyva.
Azt, hogy a visszavágón majd betalálok. Hamar túltettem magam rajta. Egyébként ugyanúgy próbáltam elvégezni a tizenegyest, ahogy azt korábban már jó néhányszor--a Nou Campban hibáztam. Van ilyen.
-Csak azért lehetett volna kínos a dolog, mert a ,,Ki a legjobb játékos a világon" össznépi kvízjátékot dönthetted volna el. Mert ugye a másik térfélen Lionel Messi varázsolt.
Nem szeretnék ebbe a vitába beszállni. Egy biztos: Messi kitűnő labdarúgó, öröm vele egy futballpályán szerepelni, és sok bennünk a hasonlóság. Például ő is ugyanannyira szeret gólt szerezni és nyerni, mint én.
-Neked speciel mi a titkod? Hogy vagy képes azzal a sajátságos mozdulattal megrúgni a labdát? Ellentmondva a futball és a fizika törvényszerűségeinek is.
A titok? Nem fogom elárulni, azzal csak az ellenfelek dolgát könnyíteném meg. Annyit szért mondhatok, hogy csakis az jár a fejemben, a kapu melyik sarkát célozzam meg. Nézem a hálót, magamban mondogatom, hogy " Rúgd oda, Ronaldo", aztán lövök.
-Veleszületett képesség?
Biztos nélkülözhetetlen, hogy a génekben meglévő tehetség dolgozzon, de sokkal inkább a rengeteg munka eredménye a jó végrehajtás.
-És a cselek?
Mi van velük?
-Azok is a munka eredményei?
Improvizáció és gyakorlás elegye.De többnyire olyan trükkökel próbálkozom, amelyek a csapat javát szolgálják. Már korábban megbeszéltem magammal...
-Te általában ilyen kellemesen eltrécselsz magaddal?
Időnként. Szóval eldöntöttem, ha a világ legjobb játékosa akarok lenni, márpedig így áll a dolog, minél több apróságot el kell sajátítanom, és egész egyszerűen muszáj több gólt szereznem. Nos, az utóbbiért borzasztóan sokat melóztam.
-Az idén 41-nél jársz. Mármint a gólokat tekintve. Úgy fest, megérte.
Meg. Ugyanakkor bárhol lépjek is pályára, bármilyen meccsen, mindig a játék öröméért futballozom. Ebből a szempontból szó sincs munkáról. De az is igaz, hogy szeretném letenni a névjegyemet a futball történetében. Azt akarom, hogy az emberek emlékezzenek rám.
-Apropó, emlékek. Megvan neked a '99-es BL-döntő?
14 éves voltam, amikor a Bayern-Manchester meccset játszották, de az utóbbi években többször is lepörgettem DVD-n azokat az utolsó perceket. Csodás lenne valami hasonlót átélni...
-Luís Figo nemrég megjegyezte, ha ő olyan adottságokkal születik, mint te, feleannyit sem kellett volna melóznia az eredményeiért.
Hízelgő. De ő például már aranylabdásnak vallhatja magát, én nem. Ő nyert BL-t, én még nem. Szóval akad még tennivalóm. |