D�L-AFRIKAI K�ZT�RSAS�G Ter�let: 1 221 037 km2 N�pess�g: 42 390 000 f� F�v�ros: Pretoria (k�zigazgat�si sz�khely) / Cape Town (t�rv�nyhoz�si sz�khely)

1910-ben D�l-afrikai Uni� n�ven egyes�tett�k azokat a ter�leteket, amelyeket a 17. sz�zad v�g�t�l a Fokf�ldre �rkez� telepesek arfikaans �s angol ajk� lesz�rmazottjai tartottak ellen�rz�s�k alatt. Az orsz�g 1934-ben v�lt f�ggetlenn� Nagy-Britanni�t�l. 1886-ban a Witwatersand-hegys�gben a vil�g legnagyobb aranylel�hely�re bukkantak, s ez hatalmas fellend�l�st �s tov�bbi telepesek be�raml�s�t ind�totta el. A gazdag gy�m�nttelepek �s egy�b �sv�nykincsek, a term�keyn talaj, a kellemes �ghajlat m�g t�bb k�lf�ldit vonzottak az orsz�gba. D�l-Afrika a kontinens legiparosodottabb �s legink�bb urbaniz�lt orsz�ga. Feh�r b�r� lakosainak t�bbs�ge magas �letsz�nvonalat biztos�t, de a fekete b�r� d�l-afrikaiak z�me nyomorog. D�L-AFRIKA SZ�MOKBAN 9 v�ros, 10 stadion, 11 k�l�nb�z� nyelv, 18 sz�zal�k analfab�ta, 32 csapat, 52 hal�los �ldozat - D�l-Afrika egyszerre fest csod�s �s bajl�s k�pet. Sz�mokkal mutatjuk be az apartheidt�l megszabadul� gy�ny�r� orsz�got, a vil�gbajnoks�g rendez�j�t! 1 - A d�l-afrikai lesz az els� vil�gbajnoks�g, amelyet a fekete kontinensen rendeznek, azt pedig csak rem�lni tudjuk, hogy nem az els�, amelyet v�res cselekm�nyek k�s�rnek. Mindenesetre sosem tapasztalt biztons�gi int�zked�sek k�zpette zajlik majd a torna. 1,25 - A d�l-afrikai lakoss�g nagyj�b�l egynegyede munkan�lk�li, �k kevesebb mint napi 1,25 doll�rb�l (250 forintb�l) tartj�k fenn magukat. A b�n�z�s tal�n nem v�letlen�l �lt olyan irdatlan m�reteket arrafel�... 2 - K�tszer, 1995-ben �s 2007-ben nyerte meg D�l-Afrika sz�m�ra oly fontos r�gbi-vil�gbajnoks�got el�bb �j-Z�landot, azt�n Angli�t verte meg a d�nt�ben. C�mv�d�k�nt utazhat teh�t 2011-ben az �j-z�landi vb-re. 3 - D�l-Afrika h�rom legn�pszer�bb sportja a futball, a r�gbi �s a krikett, persze az egy�ni sport�gak k�z�tt is akad j� n�h�ny - els�sorban az �sz�s, az atl�tika, a tenisz - amelyet k�l�nleges figyelem k�s�r. 4 - A n�gy legnagyobb etnikum D�l-Afrik�ban: a n�pess�g 79,3 %-a fekete, 9,1%-a feh�r, 9%-a �gynevezett sz�nes b�r� �s 2,6%-a �zsiai. 5 - A FIFA �t f�zisban �rt�kes�ti a jegyeket, hogy mekkore k�lf�ldi kontingend �rkez�se v�rhat�, arra tal�n j� p�ld�val szolg�l a harmadik f�zis jegyig�nyl�se: az Egyes�lt �llamokb�l 50 000, Angli�b�l 41 000, Ausztr�li�b�l 15 000, Mexik�b�l 14 000, N�metorsz�gb�l 14 000, Braz�li�b�l 10 000 bel�p��rt jelentkeztek. 10 - T�z stadion �s kilenc v�ros l�tja vend�g�l a vil�gbajnoks�g csapatait: Johannesburgban a Soccer City �s az Ellis Park, Durban, Cape Town, Pretoria, Port Elizabeth, Bloemfontein, Polokwane, Rustenburg valamint Nelspruit. 11 - A d�l-afrikai alkotm�ny tizenegy k�l�nb�z� nyelvet ismer el az orsz�gban, abb�l kett� eur�pai eredet�: az egyik a hollandhoz hasonl�t� afrikaans (vagy b�r), amit a feh�rek �s a vegyes sz�rmaz�s�ak besz�lnek t�bbs�gben, valamint az angol. Az angol egy�bk�nt csak az �t�dik legn�pszer�bb nyelv a tizenegy besz�ltb�l. 14 - Miut�n Tun�zia �s L�bia k�z�s rendez�s�nek �lma ilyen-olyan okokb�l hamar szertefoszlott, az idei vb-rendez�s�rt v�g�l Egyiptom, Marokk� �s D�l-Afrika viaskodott. 2004. m�jus 15-�n Z�richben a FIFA eln�ke, Sepp Blatter bejelentette, D�l-Afrika rendezheti a 2010-es vil�gtorn�t. A Bafana Bafana haz�ja mind a tizenn�gy voksot begy�jt�tte. 18 - Az orsz�g lakoss�g�nak tizennyolc sz�zal�ka analfab�ta, de akad m�g s�lyosabb probl�ma: egy 2003-as adat szerint a n�pess�g 21,5 sz�zal�ka HIV-fert�z�tt. 19 - D�l-Afrika a tizenkilencedik vil�gbajnoks�g h�zigazd�ja lesz, a kor�bbi tizennyolc vb-n �sszesen h�t gy�ztest avattak: Braz�lia �tsz�r, Olaszorsz�g n�gyszer, N�metorsz�g h�romszor, Argent�na �s Uruguay k�tszer-k�tszer, Anglia �s Franciaorsz�g egyszer-egyszer h�d�totta el a vb-serleget. Hogy feliratkozik-e a list�ra �jabb gy�ztes, j�lius 11-�n kider�l. 24 - 1957-ben a v�logatottat kiz�rt�k az Afrika-kup�r�l, mert nem volt hajland� az apartheid miatt vegyes csapatot ki�ll�tani. 1966-ban a FIFA is sz�m�zte tagjai k�z�l, �s csak huszonn�gy �v ut�n, 1990-ben fogadta vissza. 32 - 1998 �ta 32 csapatos a labdar�g�-vil�gbajnoks�g, az�ta a c�met Franciaorsz�gnak, Braz�li�nak �s Olaszorsz�gnak siker�lt elh�d�tania. Egyesek szerint j�, hogy olyan v�logatottak is eljuthatnak a vb-re, amelyeknek egy sz�kebb mez�nyben es�ly�k sem lenne, m�sok szerint felh�gult a mez�ny a kor�bbi 24 helyett 32 csapattal sz�mol� torn�kon. 52 - Sz�rny� k�pet fest egy kor�bbi b�n�gyi statisztika: az 1998 �s 2000 k�z�tti ENSZ-kutat�s azt mutatta, D�l-Afrik�ban mindennap 52 embert �lnek meg, mik�zben a bejelentett esetek alapj�n �vente 55 ezret er�szakolnak meg. Becsl�sek szerint ut�bbi sz�m val�j�ban ink�bb 500 000. 85 - Nyolcvan�t sz�zal�k�t a negyedik f�zisban eladott 240 000 jegynek d�l-afrikai drukker v�s�rolta meg, mintegy ellentmondva azon h�resztel�snek, hogy a helyieket nem nagyon mozgatj�k meg a vil�gbajnoks�g azon meccsei, amikor a Bafana Bafana illetva a nagycsapatok nem �rdekeltek. 1979 - Az orsz�g meg�nnepelheti els� Forma 1-es vil�gbajnok�t, Jody Schecktert. A Ferrari pil�t�ja h�rom versenyt megnyerve gy�jti be a vb-c�met a kanadai Gilles Villeneuve �s az ausztr�l Alan Jones el�tt. 1994 - Az �v m�jus 10-�n Nelson Mandela lett a D�l-afrikai K�zt�rsas�g els� demokratikus �ton megv�lasztott eln�ke, az apartheid - vagyis a faji megk�l�nb�ztet�sen alapul� rendszer, amikor minden fontos �llamigazgat�si ter�let a feh�r kez�ben �sszpontosult - v�g�rv�nyesen megbukott. 1996 - Tizenn�gy �ve �nnepelhette az orsz�g labdar�g�-v�logatottja fenn�ll�sa legnagyobb siker�t: a hazai rendez�s� Afrikai Nemzetek Kup�j�t a Bafana Bafana nyerte meg, miut�n a d�nt�ben 2-0-ra legy�zte Tun�zi�t. A h�st Mark Williamsnak h�vt�k, a t�mad� k�t g�lj�val tartotta otthon a serleget D�l-Afrika. 180 - ezer. M�rmint forint. Ugyan a csoportmeccsekre a helyiek m�r 145 land�rt (k�r�lbel�l 4000 forint) kaphatnak jegyeket, a johannesburgi d�nt�re a legjobb helyekre 180 000 forintnak megfelel� randot kell leszurkolnia a tehet�sebbeknek.