T�z fejezetben szinte minden l�nyeges momentumot �sszegy�jt�tt�nk, v�gezet�l pedig a Bernab�uban fellelhet� sz�rakoz�helyek, illetve lehet�s�gek is bemutat�s al� ker�lnek.

1. fejezet: egy telek, mint az els� otthon
Az 1887-es esztend� els� fel�ben egy fiatalokb�l �ll� t�rsas�g k�z�s elhat�roz�s ut�n megalap�totta a Football Club Skyt, mely a k�s�bbi Madrid FC jogel�dj�nek sz�m�t a feljegyz�sek szerint. A Sky a kezdetekkor Moncloa tiszt�s�n j�tszotta m�rk�z�seit, a folyamatosan fejl�d�s �rdek�ben azonban nekik is �ldozatot kellett hozniuk, �gy a k�s�bbiek folyam�n Monclo�t a f�ldrajzilag kedvez�bb fekv�s� Paradinas negyed v�ltotta fel.

1901 december�ben �jabb v�ltoztat�sra volt sz�ks�g, a Paradinast el kellett hagyni, �j otthont kellett tal�lni. Az �j p�lya XIII. Alfonz �desanyj�nak, Krisztina Kir�lyn�nek a tulajdona volt, az �ves b�rleti d�j pedig 150 peseta volt. Nem sokkal ezt k�vet�en, 1902. m�rcius 6-�n megkezd�d�tt Juan Padr�s regn�l�sa az ekkor m�r Madrid FC nevet visel� egyes�letn�l, �s tulajdonk�ppen innen sz�m�that� a klub t�rt�nelme is.

Az 1911-12-es id�nyt�l a Madrid FC birtok�ban volt a k�rny�k legjobb p�ly�ja, az O’Donnell. Az urbaniz�ci� megjelen�se a p�rtol�-tagok sz�m�nak n�veked�s�vel is egy�tt j�rt, ez volt a legf�bb oka annak, hogy a Madrid �j p�ly�ra tartott ig�nyt. A p�lya k�szen �llt a csapat fogad�s�ra, k�sz�nhet�en annak, hogy az �zlett�rsak t�bbs�ge - k�zt�k Santiago Bernab�u - saj�t kez�ket sem k�m�lt�k a p�lya el�k�sz�t�sekor, amely nem mellesleg egy elhagyatott telken fek�dt.

A j� k�r�lm�nyek id�vel egyre t�bbeket vonzottak a stadionba, ez pedig m�sfel�l azt is jelentette, hogy a biztons�g �rdek�ben a p�lyamunk�soknak ker�t�st kellett emelni�k, mintegy elv�lasztv�n ezzel a j�t�kosokat a rajong�kt�l. Az O’Donnellen m�r a hivatalos megnyit� el�tt is j�tszottak n�h�ny m�rk�z�st, az egyiket p�ld�ul 1912. j�lius�ban rendezt�k, amikor a barcelonai Espanyol volt a Madrid ellenfele. A stadion �tad�sa 1912. okt�ber 31-re tehet�.

1914-ben, majdnem egy �vvel az �tad�st k�vet�en a klub ism�t jelent�s beruh�z�sok mellett hat�rozott, �rintv�n a stadion befogad�k�pess�g�t: a vezet�s�gi tagoknak, j�t�kosok csal�dtagjainak �s egy�b tekint�lyek sz�m�ra fel�p�t�sre ker�lt egy trib�n, ahol �sszesen 216-an foglalhattak helyet. Az O’Donnell ekkor 600-800 f�t volt k�pes befogadni, ami elegend� mennyis�gnek t�nik akkor, ha figyelembe vessz�k azt a t�nyt, hogy ekkoriban a klub mind�sszesen 400 tagot sz�ml�lt. Ez id�ben a Madrid p�ly�ja a korszak tal�n legmodernebb stadionj�nak sz�m�tott.

K�t esztend�vel k�s�bb, 1916. febru�r 7-�n a stadion jelent�s b�v�t�sen esett �t, �j trib�n�k ker�ltek �tad�sra, �gy ekkorra a p�lya befogad�k�pess�ge a 6 ezret is el�rte. A fel�j�t�si projekt ezen fel�l m�g egy fontos �j�t�st tartalmazott, 7 ezer peset��rt cser�be a klub �p�ttetett egy �gynevezett ruhat�rol� kabint, amelyet manaps�g �lt�z�k�nt defini�lhatn�nk. Ez akkor igen nagy irigys�get v�ltott ki, a Madrid FC kiv�teles lehet�s�geinek nagyon hamar h�re is ment a nagyvil�gban. Az �lt�z�t term�szetesen vil�g�t�ssal is el kellett l�tni, ennek az �ra mintegy 25 peset�nak megfelel� �sszeg volt.

2. fejezet: a r�gi Chamart�n
Az 1922-23-as szezonban a Real Madrid megnyerte a k�rzeti bajnoks�got, az id�ny legfontosabb esem�nye azonban nem ez volt: ekkor kellett ugyanis elhagyni az O’Donnellt. A klubnak �j otthon ut�n kellett n�znie, v�gsz�ra meg is kezd�dtek az egyeztet�sek Arturo Sori�val, a Ciudad Linealon tal�lhat� versenyp�lya tervez�j�vel. A megbesz�l�s minden fennakad�s n�lk�l lezajlott, s mintegy egy h�nap kellett ahhoz, hogy a p�lya labdar�g� m�rk�z�sek lej�tsz�s�ra is t�k�letes �llapotba ker�lj�n.

A Ciudad Lineal Spanyolorsz�g egyik legels� f�ves stadionja volt, a megnyit�t elm�letileg 8 ezren figyelhett�k a helysz�nen, de val�j�ban ez a sz�m alighanem csak 4 ezer volt, ami akkoriban ugyancsak sz�p teljes�tm�nynek sz�m�tott. Az avat��nneps�gre a klub igazgat�tan�csa bankettet szervezett az egyik k�zeli �tterembe, ahol asztalhoz �ltek a p�ly�t felavat� j�t�kosok, illetve a sajt� �s a Sz�vets�g k�pvisel�i. A Chamart�n stadion m�r Carlos L�pez-Quesada nagy �lma volt. A Real Madrid kor�bbi j�t�kosa �s t�bb alkalommal igazgat�s�gi tagja, beny�jtotta javaslat�t �s a megval�s�t�si terv�t, �s az 1923-as esztend� v�g�re a Real Madrid hat �s f�l h�napra, opci�s v�s�rl�si joggal egybek�tve kib�relte a 900 m�teren fekv� helyi l�versenyp�ly�t, ismertebb nev�n a Villa Ros�t, vagy kor�bbi nev�n a Pacto de la Sangr�t.

A munk�latok 500.000 peset�ba ker�ltek, amelyet Carlos L�pez-Quesada mellett az eln�k Pedro Parages, �s az igazgat�s�gi tagok, Jos� De la Pena valamint Bernardo Men�ndez finansz�roztak. A munk�latok ir�ny�t�s��rt Jos� Mar�a Castell felelt. Nagy rem�ny�, �m f�radalmas munk�latokhoz l�ttak a spanyol f�v�rosban, a tervek egy 15 ezer f� befogad�s�ra alkalmas stadionr�l sz�ltak, az pedig kik�t�s volt, hogy egy 4 ezer f�s fedett trib�n is �lljon a kil�togat�k rendelkez�s�re. A legt�bb vit�t azonban nem ez gener�lta, sokkal ink�bb az, hogy milyen n�ven is fusson az �jonnan fel�p�tett stadion. Volt aki Real Madrid Sport Parkk�nt h�vta a l�tes�tm�nyt, a t�bbs�g azonban csak szer�nyen, Real Madrid Futball P�ly�nak nevezte a stadiont. A szurkol�k el�szeretettel haszn�lt�k a Chamart�n nevet is, a t�rt�nelemk�nyvekbe is ily m�don ker�lt be azt�n, hab�r hivatalos nevet sosem kapott a Real Madrid els� igazi, komolyabb ig�nyeket is kiel�g�t� sportcentruma.

A fentebb eml�tett visszav�s�rl�si opci� egy�bk�nt 1927. j�nius 30-�n l�pett �letbe, 642.000 peset��rt cser�be. Ekkor m�r Luis Urquijo eln�k�lt a klub �l�n, aki egy �vvel kor�bban v�ltotta Pedro Paragest. A Gran Vida nev� foly�irat �gy �rta meg az ekkor t�rt�nteket: ”Val�di sport�nneps�gk�nt �rhatn�nk le a Real Madrid �j sportp�ly�j�nak �tad�s�t, 1924. m�jus 17-ei d�tummal meg�llap�tva. (…) Boldogan �rhatunk a l�tottakr�l, �s arr�l a benyom�sr�l, hogy kev�ssel t�bb, mint �t h�napra volt sz�ks�g ehhez a csod�latos p�ly�hoz.”

A gyepet term�szetesen f�ves bor�t�ssal l�tt�k el, a p�lya k�r� ker�t�st emeltek. Megval�sult a tov�bbi 4 ezer f� befogad�s�ra alkalmas fedett trib�n is, melynek k�zep�n a kir�lyi-p�holy helyezkedett el. A stadion avat��nneps�g�n az angol Newcastle volt a Real Madrid ellenfele, �s �ltal�nos meglepet�sre, viszont teljesen jogosan, a spanyolok 3-2 ar�nyban le tudt�k gy�zni a szigetorsz�gb�l �rkez�ket. Megalakul�s�t�l sz�m�tva teh�t t�bb, mint 24 �v ut�n j�tszhatott el�sz�r a r�gi Chamart�nban a Real Madrid, abban a stadionban, amelyet a spanyol polg�rh�bor� ut�n szinte teljesen �jj� kellett �p�teni. 1943-ban, m�r a hivatalba l�p� Santiago Bernab�u �tlete volt egy �j, a r�gin�l j�val monument�lisabb szent�ly l�trehozatala.

3. fejezet: az �j Chamart�n
1936. j�lius 18-�n Spanyolorsz�gban polg�rh�bor� robbant ki, a konfliktus pedig �rintette a Chamart�n stadiont is. 1939. �prilis 1-j�n, a polg�rh�bor� befejezt�vel a Chamart�n rettenetes �llapotban volt, az elszenvedett k�rok helyrehozatala pedig jelent�s anyagi �ldozatokat k�v�nt a klubt�l. A r�gi Chamart�n 1939. okt�ber 22-�n nyitotta ki �jra kapuit, a stadion m�sodik avat� �nneps�g�n az Atl�tico Madrid volt a Real Madrid ellenfele: a tal�lkoz�t 2-1-re a hazaiak nyert�k, telth�zas k�z�ns�g el�tt.

1943-ban, a Kup�ban meglehet�sen ellens�ges l�gk�rben hozta �ssze a sors a Real Madridot �s a Barcelon�t, az els� tal�lkoz�t 3-0-ra nyert�k a katal�nok, a visszav�g�n azonban eg�szen hihetetlen k�l�nbs�g�, 11-1 ar�ny� gy�zelmet arattak a f�v�rosiak. Mindez az�rt fontos, mert a feljegyz�sek szerint ekkor pattant ki a klubvezet�s fej�b�l az �tlet, hogy a klubnak egy m�g nagyobb, pomp�sabb stadionra lenne sz�ks�ge. Az �tlet azonban val�j�ban m�r a polg�rh�bor� el�tt megsz�letett Santiago Bernab�u �ltal, aki 1934-ben az egyik megjelen� foly�iratban m�r megszell�ztette az �j stadion gondolat�t.

Egy�rtelm� volt: a jelenlegi Chamart�n kicsi. 1943. szeptember 15-�n Santiago Bernab�u ker�lt a Real Madrid �l�re, aki r�gvest az els� �ltala vez�nyelt igazgat�s�gi �l�sen a k�vetkez� javaslatot t�rta a megjelentek el�: ”Uraim, jobb stadionra van sz�ks�g�nk, csin�ljuk meg!” A Junta osztotta az eln�k beterjeszt�s�t, �s n�h�ny h�nappal k�s�bb elkezd�dtek a munk�latok, de ekkor m�g csak elm�letben: ugyan hol is helyezkedjen el a stadion? P�r nap eltelt�vel m�r a t�rgyal�sok is megkezd�dtek a kin�zett ter�let megv�s�rl�s�r�l, az �sszk�lts�g el�rte a 3 milli� peset�t is, ami akkor megh�kkent�en magas �sszegnek sz�m�tott.

1944. j�nius 22-�n k�t k�zjegyz� jelenl�te el�tt v�glegesen megk�ttetett a ter�let megv�tel�r�l sz�l� szerz�d�s. Ezut�n egy aff�le �tletb�rze ker�lt �sszeh�v�sra, ahol az �j stadionra vonatkoz� tervek ker�ltek felv�zol�sra, �s a b�r� arr�l is hat�rozott, hogy ki(k)nek lesz lehet�s�ge fel�p�teni a stadiont: a p�ly�zat nyertesei Manuel Muñoz Monasterio �s Luis Alemany Soler lettek. Ugyanebben az �vben, okt�ber 27-�n Jos� Manuel Mulat atya meg�ldotta a f�ldter�letet, megt�rt�nt teh�t az els� szimbolikus l�p�s az �j Chamart�n, �s a k�s�bbi Santiago Bernab�u fel�p�t�s�re.

A nagy projekt megval�s�t�sa megkezd�d�tt, noha sokan nem hittek a sikeres befejez�sben, bele�rtve a k�z�ns�g �s a p�rtol�-tagok egyes tagjait is, a kivitelez�st ugyanis komoly p�nz�gyi �s ell�t�sbeli probl�m�k nehez�tett�k. Mindezt k�lcs�n�kkel igyekezett megoldani a Real Madrid, azonban a sorozatos cementhi�ny miatt a munk�latok �gy is nagyon nehezen haladtak, t�bb alkalommal is k�nyszersz�netet kellett tartani. A sz�ks�ges er�forr�sok otthoni hi�nya miatt a klub t�bb alkalommal is m�s orsz�gokt�l k�rt �s kapott is seg�ts�get, a gyepes�t�sn�l p�ld�ul London v�rosa ny�jtott seg�t� kezet a Real Madridnak.

Az 1946/47-es szezon eg�sz�ben a Madrid a v�rosi vet�lyt�rs Atl�tico Madrid otthon�ban, a legend�s Metropolit�n�ban j�tszotta hazai m�rk�z�seit, de ekkoriban az ellens�gesked�snek m�g nem volt nyoma a szurkol�k k�z�tt. Az �j stadion avat��nneps�g�n a portug�l OS Belelenses volt a Real Madrid ellenfele, az �sszecsap�st pedig a spanyolok nyert�k 3-1 ar�nyban, a stadion els� g�lja Barinaga nev�hez f�z�d�tt. A Real Madrid az al�bbi csapattal l�pett p�ly�ra: Calleja; Clemente, Corona; Pont, Ipiña, Huete; Als�a I, Alonso, Barinaga, Molowny �s Vidal.

4. fejezet: Chamart�n ut�n Santiago Bernab�u
A 125 ezer n�z� befogad�s�ra alkalmas stadion a kontinens egyik legnagyobb �s legmodernebb stadionj�nak sz�m�tott, melyet egy angol �p�t�sz, M. Williams nemes egyszer�s�ggel ”Eur�pa legjobb stadionj�nak” titul�lt. A stadionnak m�r csak egy olyan nevet kellett tal�lni, amely mindenkinek elnyeri a tetsz�s�t �s m�lt� a klub hagyom�nyaihoz. A t�m�t 1955. janu�r 4-�n vetett�k fel, a lehet�s�gek k�z�tt sorakozott az �j Chamart�n elnevez�s, Castellana, �s m�g lehetne sorolni. A szurkol�k akarata azonban vil�gos volt: egy szavaz�s alkalm�val egy�ntet�en esett a v�laszt�s Santiago Bernab�ura, a klub aktu�lis eln�k�re.

Az kor�bbi �vekben legink�bb a stadion elektromos megvil�g�t�sa szolg�ltatta a besz�dt�m�t. 1957. janu�r 10-�n a Real Madrid igazgat�tan�csa elemezte a lehet�s�geket, s v�g�l a Benito Delgado nev� c�gcsoportot b�zta meg a vil�g�t�stechnika fejleszt�s�vel. A munk�latok remek�l sikeredtek, a stadion 1050 luxos f�nyer� kibocs�t�s�ra volt alkalmas, amivel az addigi �llovas Los Angeles-i stadion 1000 luxos teljes�tm�ny�t is siker�lt t�lsz�rnyalni. 1965-ben a klub irod�it is �thelyezt�k a Santiago Bernab�u stadionba, �gy a tov�bbiakban a legt�bb irodai munk�t egy helyen lehetett lebonyol�tani.

1972. december 14-�n �nnepelt�k a stadion fenn�ll�s�nak 25. �vfordul�j�t, emiatt a klub vezet�se egy bar�ts�gos m�rk�z�st szervezett le az OS Belenenses egy�ttes�vel, amely tal�lkoz� egyben tiszteletad�sk�nt is szolg�lt Francisco Gento ir�ny�ba, aki ezzel a m�rk�z�ssel fejezte be akt�v labdar�g� p�lyafut�s�t. Szint�n ehhez a m�rk�z�shez k�thet�, hogy spanyolorsz�gi futballp�ly�n ekkor haszn�ltak el�sz�r elektronikus eredm�nyjelz�t. 1977. m�rcius 2-�n ism�t �nnepl�be �lt�z�tt a szent�ly, ekkor �nnepelt�k ugyanis a Real Madrid Alap�tv�ny megalakul�s�nak 75. �vfordul�j�t.

1978. j�nius 2-a szomor� nap a Real Madrid t�rt�nelm�ben, a legend�s klubeln�k, Don Santiago Bernab�u ugyanis ekkor t�vozott el az �l�k soraib�l, aki 1943-t�l t�lt�tte meg a legmagasabb tiszts�get a kir�lyi g�rd�n�l. 1978. szeptember 3-�t�l Lu�s de Carlos ker�lt a f�v�rosiak �l�re, r� h�rult a feladat, hogy az 1982-es vil�gbajnoks�gra felk�sz�tse a Santiago Bernab�u stadiont, �s helyrehozza azokat a k�rosod�sokat, melyek az �vek m�l�s�val keletkeztek a stadion k�llem�ben. Ahogy azt Don Santiago is szerette volna...

5. fejezet: vil�gbajnoki fin�l� a Bernab�uban
1982-ben Spanyolorsz�g rendezhette a futballvil�g legnagyobb esem�ny�t, a vil�gbajnoks�got. A Real Madrid tudta, hogy a Bernab�u kiemelt sz�npada lesz a megm�rettet�snek, r�ad�sul n�h�ny jelent�s csoportmeccsen t�l a fin�l�t is itt bonyol�tj�k le, teh�t mindenk�pp meg kellett felelni az elv�r�soknak. �vekkel ezt megel�z�en, a klub term�szetesen m�r el�k�sz�tette javaslatait a fel�j�t�sokra, de nehez�tette a munk�latokat, hogy ez�ttal m�r az UEFA elv�r�sainak is meg kellett felelni, l�v�n vil�gesem�nyt m�r ekkor is csak olyan orsz�gban lehetett rendezni, amelynek stadionjai eleget tesznek a szigor� k�vetel�seknek.

A beterjesztett tervezetet 1980. �prilis�ban j�v�hagyta a Real Madrid igazgat�tan�csa, a fel�j�t�sok �rintett�k a lel�t�k szerkezet�t, a jellegzetes homlokzatot, a sajt�helyeket, a parkol�helyeket, a vil�g�t�st, az elektronikus eredm�nyjelz�ket �s a tet�szerkezet is, a munk�latok legl�tv�nyosabb r�sz�t ez ut�bbi megval�s�t�sa jelentette. Ennek fel�ll�t�s�val 15.236 �l�hely ker�lt teljes v�detts�g al� az id�j�r�s viszontags�gaival szemben, mindezt egy k�l�nleges, f�mes szerkezettel el�rve. A megvil�g�t�s moderniz�l�sa a nemzetk�zi szab�lyoknak megfelel�en zajlott, �s figyelembe vette a spanyol �llami telev�zi� (TVE) ig�nyeit is, akik miatt mintegy 1400 luxszal kellet n�velni a f�nyer�t. N�h�ny h�nappal a nagy megm�rettet�s el�tt, eg�sz pontosan 1982. febru�r 2-�n a Diamond Vision �j elektronikus eredm�nyjelz�i is felszerel�sre ker�ltek, a stadion teh�t tulajdonk�ppen k�szen �llt arra, hogy megrendezzen egy vil�gbajnoki d�nt�t.

1982. j�nius�ra m�r nem volt mit tenni, a munk�latok teljess�ggel befejez�dtek, s elmondhat� volt, hogy a stadion fel�j�t�sa sikerrel v�gbement. Kiemelt fontoss�g� volt az eszt�tika �talak�t�sa, ennek k�vetkezt�ben a stadion teljes befogad�k�pess�g�t 98.776-re cs�kkentett�k, ami 67.000 �ll� �s 31.776 �l�helyet jelentett. A besz�mol�k szerint a ’82-es vil�gbajnoks�g �ri�si sikert hozott, a Bernab�uban megrendezett fin�l�ban pedig v�g�l N�metorsz�g �s Olaszorsz�g volt �rdekelt. Ebben az �vben m�g egy jelent�s esem�nyt bonyol�tottak le a Bernab�uban, ugyanis szint�n ebben az esztend�ben II. J�nos P�l p�pa is tisztelet�t tette a Real Madrid szent�ly�ben, �s meg is �ldotta a Real Madrid otthon�t. A helysz�nen sz�zezrek gy�ltek �ssze.

A v�gbement v�ltoz�sok ellen�re a ’90-es �vek elej�re mindenki sz�m�ra vil�gos lett, hogy ezzel m�g nem old�dtak meg a fenn�ll� k�rd�sek, s mivel a rendbont�sok �s trag�di�k miatt az UEFA �s FIFA egyre t�bb el��r�st hozott a stadionok biztons�g�ra vonatkoz�an, id�vel elmondhat� volt, hogy a Bernab�u tulajdonk�ppen elavult, mi t�bb, kicsi is az ig�nyek kiel�g�t�s�re. Csup�n 31.776 �l�hely �llt a szurkol�k rendelkez�s�re, ez�rt a hivatalban l�v� klubeln�k, Ram�n Mendoza �gy hat�rozott, hogy alapjaiban �j�tja meg a stadion szerkezet�t, hogy kell�en modern� �s funkcion�liss� v�ljon az id�sebbek sz�m�ra is.

A munk�latok elv�gz�s�vel a Gines Navarro �p�tkez�st (Antonio, Amador �s Carlos Lamela alkotta t�rsas�g) b�zta meg a Real Madrid, a fel�j�t�sok 1992. febru�r 7-�n vett�k kezdet�ket. A m�veletek h�rom f�zisban zajlottak le, 1994. m�jus 7-�n az utols� trib�nt is �tadt�k, a k�vetkez� �vekben pedig a stadion irod�it, �s egy�b l�tes�tm�nyeit korszer�s�tett�k, bele�rtve a sajt�z�n�t, a VIP-p�holyt, �s a bej�ratokat. A jav�t�si-m�velet m�g egy f�zist tartalmazott, de ezt csak 1997-ben val�s�tott�k meg, amikor az �l�helyek fel�j�t�sa ker�lt a napirendi pontra, s ezzel egyidej�leg a klub egyik legnagyobb �lma is megval�s�t�sra ker�lt: az �ll�helyek megsz�ntek l�tezni, innent�l kezdve csak �l�hely �llt a szurkol�k rendelkez�s�re, ami persze mag�ban hordozta, hogy a befogad�k�pess�g 77.500 n�z�re cs�kkent.

1997. december 14-�n 50. �vfordul�j�t �nnepelte a Santiago Bernab�u stadion, a klub pedig �gy hat�rozott, hogy a k�l�nleges alkalomnak k�l�nleges �nnepl�s duk�l: a stadionban ki�ll�tott�k a Real Madrid tr�fe�it, bemutat�sra ker�lt a h�sk�r t�rt�nelme, mint ahogy a stadionnal kapcsolatos legjelent�sebb esem�nyek is megtekinthet�ek voltak. Kiad�sra ker�lt egy direkt az erre az alkalomra �rt k�nyv is, amely a stadion t�rt�nelm�b�l szemezgetett.

6. fejezet: a centen�rium �v�ben
2000. j�lius�ban n�mi meglepet�sre Florentino P�rez nyerte meg az eln�kv�laszt�sokat, egyik els� tervezete pedig az volt, hogy a stadiont infrastruktur�lis szempontb�l is fejleszteni kell. Jelent�s reformokon mentek �t az �lt�z�k, a j�t�kosok innent�l kezdve sokkal modernebb, �s k�nyelmesebb k�r�lm�nyek k�z�tt �lvezhett�k a m�sodik otthonuk adta lehet�s�geket. P�rez hatalomra ker�l�s�vel a reformok korszaka vette kezdet�t, az �lt�z�k ut�n hipermodern eredm�nyjelz�k ker�ltek felszerel�sre, amelynek l�nyegi hat�sa abban mutatkozott meg, hogy ennek bevezet�s�vel kibocs�tott hang az eg�sz stadionban el�rte a 103 decibelt.

Ha pedig fejl�d�tt a stadion, a k�z�ns�g ig�nyeit is jobban ki kellett el�g�teni, s garant�lni kellett sz�mukra is a luxus k�r�lm�nyeket: bevezet�sre ker�lt a l�gkondicion�l�s, illetve egy speci�lis, �gynevezett sz�ll�t�-tiszt�t� rendszer. M�g ezen a vonalon maradva, a k�z�ns�g sz�m�ra fel�ll�t�sra ker�lt egy Preferencia R�szleg, amely az �tel-ital ell�t�s fejleszt�s�vel j�rt egy�tt, s szint�n a n�z�knek sz�lt az, hogy 680 telev�zi�k�sz�l�k is fel�ll�t�sra ker�lt a stadion egyes emeletein. El kell mondani, hogy a f�t�si rendszer bevezet�s�vel a Real Madrid nem nevezhet� �tt�r�nek a spanyol futballban, mert ezt legel�sz�r a Valladolid otthon�ban (Nuevo Jos� Zorrilla) lehetett tapasztalni, igaz �k csak 58 f�t�testet haszn�ltak, m�g a Bernab�uban 1300-at is �zembe helyeztek.

2003. febru�r 28-�n a Santiago Bernab�uban �j sajt�k�zpontot avattak, ahol a m�dia munkat�rsai a m�rk�z�sek napj�n kifog�stalanul tudt�k v�gezni munk�jukat. A sajt� munkat�rsai kor�bban a keleti oldalon dolgozhattak, az �j k�zpont azonban m�r a nyugati oldalon helyezkedett el, ugyanabban a magass�gban, amelyen kor�bban is volt. P�rez eln�ks�g�nek azonban az egyik legizgalmasabb kih�v�sa nem ez volt, hanem a stadiont�ra �letre h�v�sa. Ennek �rtelm�ben b�rki megtekinthette a stadiont egy �res napon is, bej�rhatta (�s j�rhatja jelenleg is) a p�ly�t, �lt�z�ket, trib�n�ket, mik�zben ki is pr�b�lhat bizonyos lehet�s�geket. S�t, a t�ra v�g�n a Real Madrid h�res m�zeum�ba is el lehet l�togatni, amely szint�n nem ak�rmilyen �lm�nyt garant�l az �rdekl�d�k sz�m�ra. Mindez nem is oly borsos �ron.

Az egyik legnagyobb �p�t�szeti beruh�z�s ezekben az id�kben az volt, hogy a keleti oldalra amolyan kupol�t szerettek volna helyezni az illet�kesek. A 2002/03-as szezonban b�rki sz�m�ra megfigyelhet� volt a Real Madrid hazai m�rk�z�sein, hogy fent folynak a munk�latok, a 2003/04-es szezonra viszont minden sikerrel elk�sz�lt, �gy a Bernab�u arculata megint v�ltozott egy kicsit. Az els� �ttermet szint�n P�rez eln�ks�ge alatt avatt�k a Bernab�uban, eg�szen pontosan 2004. december 17-�n, m�g a m�sodikat 2005. j�lius 1-j�n.

B�r a jelenlegi eln�ks�g kev�sb� hangs�lyozza, Florentino P�rez gyakorlatilag Santiago Bernab�u ut�n a m�sodik a sorban, aki a legt�bbet foglalkozott a stadionnal, s aki a legt�bb reformot, fejleszt�st hajtotta v�gre, melynek hat�sai term�szetesen mindm�ig �rezhet�ek, nem kis profitot hozva. Ebben a korszakban szinte minden fel�j�t�sra ker�lt, �j f�t�srendszert vezettek be, meg�j�tott�k a Bernab�u T�r�t, �j lel�t�kat emeltek, moderniz�lt�k a bel�ptet�-rendszert, �j eredm�nyjelz�ket szereltek fel, meg�j�tottak egyes szektorokat �s a VIP-p�holyt, meg�jult a Real Madrid bolt �s a sajt�terem, kicsinos�tott�k a homlokzatot �s jobb� tett�k a bels� kiszolg�l�st.

7. fejezet: a Bernab�u, mint Elit Stadion
2007. november 14-e a sokadik m�rf�ldk� a Real Madrid t�rt�nelm�ben, a klub ugyanis ezen a nap k�l�nleges levelet kapott az UEF�-t�l: a stadion megkapta az Elit jelz�t, ami a l�tez� legmagasabb besorol�s a stadionok eset�ben. Ez volt a lehet� legszebb aj�nd�k a 60. sz�let�snapra, hiszen ez az elismer�s el�felt�tele volt annak, hogy Bajnokok Lig�ja fin�l�t is rendezhessenek a stadionban. Kor�bban 1957-ben, 1969-ben �s 1980-ban m�r bonyol�tottak le BEK d�nt�t a Bernab�uban, �s ahogy az k�s�bb kider�lt, 2010-ben Bajnokok Lig�ja d�nt�t is rendezhet a f�v�rosi egy�ttes.

A munka mondhatni meghozta gy�m�lcs�t, Florentino P�rez megkezdett munk�j�t Ram�n Calder�n sikerrel folytatta, hiszen az elm�lt �vekben a Real Madrid 150 milli� eur�n�l is t�bbet �lt csak stadionrekonstrukci�ba. 2006. november 30-t�l a Bernab�u stadion boltja is meg�jult form�ban v�rja a l�togat�kat, k�sz�nhet�en k�t vezet� m�rka, a Real Madrid �s az Adidas �vek �ta tart� egy�ttm�k�d�s�nek. Fontos v�ltoz�s, hogy m�ra a klub valamennyi irod�ja a Bernab�u stadion 2. emelet�n helyezkedik el, itt sz�kel a klub eln�ks�ge, vez�rigazgat�s�ga, v�grehajt�-bizotts�ga, sportigazgat�s�ga, kommunik�ci�s-igazgat�s�ga, nem besz�lve a kiv�teles lehet�s�geket biztos�t� sajt�teremr�l – mindezek fel�j�t�sa �s moderniz�l�sa az �gynevezett �p�letfejleszt�si projektnek k�sz�nhet�.

Ugyanez a projekt eredm�nyezte, hogy imm�ron a szoci�lis �gyek is a Bernab�uban futnak �ssze, t�bbek k�z�tt az alap�tv�nyi irod�kat is az eln�ks�gi illetve vez�rigazgat�s�gi termekhez k�zel telep�tett�k, �gyhogy tulajdonk�ppen minden egy helyen gy�lik �ssze, t�k�letesen elegy�tve ezzel a t�rt�nelmet �s a modern k�r�lm�nyeket. A fentebb m�r dics�rt Bernab�u T�r�ra a szurkol�k is vil�gos v�laszt adtak azzal, hogy a 2006/07-es �vadban 600 ezern�l is t�bben vett�k ig�nybe ezt a szolg�ltat�st, amivel akkor a Bernab�u Spanyolorsz�g m�sodik legl�togatottabb m�zeum�nak sz�m�tott – a legend�s Prado ut�n. Szinte hihetetlen r�d�bbenni, hogy a kult�ra mennyire hasonul a sporthoz, a Real Madrid eset�ben.

R�szben ennek k�sz�nhet�, hogy nem r�giben a m�zeum bizonyos r�szei kib�v�t�sre ker�ltek. A Bernab�u harmadik �tterme 2007. m�rcius�ban nyitotta meg kapuit, ez nemes egyszer�s�ggel A Kocsma nevet kapta. Fentebb nem tett�nk eml�t�st a m�sik k�t �tterem nev�r�l, ezek a teljess�g ig�nye v�gett a k�vetkez�k: 57-es Ajt� �s Real Caf�. A 2006/07-es szezonban egyes szektorokban megint reformokat hajtottak v�gre, a friss�t�sek k�l�n�sen az eln�ki r�szleget �rintett�k, m�r az UEFA norm�inak megfelel�en.

Kevesen gondoln�k, hogy egy ehhez hasonl� Colosseum sz�m�t�g�pr�l is ir�ny�that�, de a Real Madridn�l �pp ez t�rt�nik az U.C.I. (�tfog� Ellen�rz� Egys�g) vez�rlet�vel, amelynek sz�khely�re a klub a legmodernebb mechanikai rendszert szereltette fel, aminek k�sz�nhet� a Bernab�uban l�v� mechanikus-l�pcs�k m�k�d�se, a liftek ir�ny�t�sa, a v�z eloszt�sa, a f�t�s ir�ny�t�sa, �s a t�bbi, �s a t�bbi. Nincs ez m�sk�pp Valdebebasban sem, ott szint�n ily m�don zajlik az ir�ny�t�s. Megannyi el�nye van: �szleli az incidenseket (a Bernab�uban legut�bb 10 �ve t�rt�nt rendbont�s az UEFA jelent�se szerint), melyek �gy j�val k�nnyebben elh�r�that�ak, s ak�r megel�zhet�ek is.

8. fejezet: egy meccsnap a Bernab�uban
A Bernab�u 60 �ves t�rt�nelme sor�n minden szempontb�l jelent�s meg�jul�son esett �t, a csillag�szati k�l�nbs�g a m�rk�z�sek napj�n alkalmazott munkaer� nagys�g�b�l is t�k�letesen �rz�kelhet�. Napjainkban egy m�rk�z�s 2592 szem�lyt�l k�v�n meg odaad� munk�t a stadion belsej�ben, ebb�l 1216 f� felel az �zemeltet�s�rt, 1188 f� pedig a biztons�gi �s orvosi tiszts�geket t�lti be, 25-en pedig a stadionon k�v�l is folyamatosan munk�t v�llalnak.

�rdekess�gk�pp n�zz�k meg, hogy egy m�rk�z�s napon milyen szerepk�r�k ker�lnek bet�lt�s al�, z�r�jelben a poz�ci�t bet�lt�k sz�ma olvashat�: kiseg�t� (400), tisztas�gi alkalmazott (150), konyhai alkalmazott (300), b�f�s (250), �l�sp�rna kioszt� (90), programf�zet kioszt� (10), kameraman emeletenk�nt (10), technikai szem�lyzet (118) - benne a liftekn�l dolgoz� technikusok (3) -, gyorskiszolg�l� (15), bemenetel �s roham kontroll�l� (7), p�lyafenntart� (45), U.C.I. (2), hangosbesz�l� �s fot�z�s (3), rekl�moz�s (14), kiseg�t� (4), Altidis munkat�rs (2), p�lyamunk�s (4), audiovizu�lis szolg�ltat� (10), vide� analiz�tor (2), Gas Natural (2), Telefonica (5), biztons�gi �r (225), rend�r (750), t�zszer�sz/t�zolt� (150), V�r�s Kereszt (50), Samur s�rg�ss�gi ell�t�s (8), polg�r�rs�g (5), t�v�s (150), seg�dmunk�s (100-150), klub alkalmazottak (20).

�s ahogy minden kiv�l�an meg van kompon�lva a Santiago Bernab�uban, �gy elmondhat� ez a szem�lyzet �ltal k�n�lt szolg�ltat�sokra is, melyek felsorol�s szinten a k�vetkez�k, z�r�jelben a szolg�ltat�s illetve helyis�gsz�mmal: b�f� (78), lift (12), f�t�test (1177), villany�g� (320) 2100 luxnak, biztons�gi kamera (550), automatakapu (56), forg�ajt� (256), telev�zi�k�sz�l�k (760), tematikus t�v� csatorna (6), k�zvet�t� hely (180+350 audi�), Red IP hely (1500), komment�tor�ll�s (144), �rott sajt��ll�s (400), r�di�kabin (20), st�di� (1), telev�zi� szett (6), sajt�terem (1) 236 f� sz�m�ra, 30.000 wattos audi�rendszer, t�vk�zl�si hely (3500). Elk�peszt� k�l�nbs�g a kor�bbi �vekhez k�pest, belegondolni is hihetetlen, hogy m�ra mennyire profi szintre siker�lt fejleszteni az ell�t�st.

Ezek az adatok is al�t�masztj�k, hogy napjaink Bernab�uja m�r nem csak labdar�g� �rt�keket szem�lyes�t meg, hanem valamilyen szinten prezent�lja a klub szoci�lis �s gazdas�gi helyzet�t. Az elm�lt �vekben a klub �ri�si er�fesz�t�seket tett a stadion meg�j�t�s�ra, de minden adat azt mutatja, hogy az int�zked�sek sz�ks�gesek voltak. A Real Madrid az amerikai elnevez�s� MM (Money Menedzsment) strat�gi�t alkalmazza, ennek l�nyege t�m�ren �gy �rhat� le, hogy bizonyos mennyis�g� beruh�z�ssal kitermelhet� a beruh�zott �sszeg t�bbsz�r�se. Napjainkban a kir�lyi g�rda nem csak eur�pai egyik legr�gibb, hanem a kontinens egyik legjobb - �s ezt minden elfogults�g n�lk�l lehet �ll�tani - stadionj�val rendelkezik, remek p�lda a moderns�gre �s funkcionalit�sra, egy t�k�letes mell�klet a XXI. Sz�zad Real Madridj�r�l.

9. fejezet: a Bernab�u var�zsa
A Bernab�u stadion l�gk�re semmihez sem hasonl�that�, ezt t�masztja al� az is, hogy a Cisco Systems (a h�l�zati akt�v eszk�zpiac �llovasa) stadionkontroll�l�s c�msz� alatt rendre a Real Madrid otthon�t v�lasztja esettanulm�nyk�nt. Az 1947-ben fel�p�tett szent�ly megfelel vil�gunk alapk�vetelm�nyeinek, mag�ban foglalja mindazt, mely�rt annyian rajongan�k: a gy�ny�rt. A korszer�s�t�sek v�gel�thatatlan folyamata ut�n el�rkezt�nk 2007-hez, amikor a sport m�r, mint ipar�g jelenik meg a nagyvil�gban, am�g kor�bban egy szenved�ly volt, addig napjainkban p�ratlan �zleti lehet�s�g is: most m�r nem csak szurkol�k vannak, hanem b�rletesek is, megjelentek a v�llalatok �s a telev�zi�s t�rsas�gok. A futballt ma m�r igazgatni kell, �s egyesek szerint k�zel az id�, amikor m�rkak�nt fogunk err�l a sport�gr�l besz�lni.

1964-ben a Bernab�u stadionban bonyol�tott�k le az Eur�pai Nemzetek Kup�j�nak (az Eur�pa-bajnoks�g n�vel�dje) fin�l�j�t, mint ahogy 1982-ben egy vil�gbajnoki d�nt�nek is otthont adott a stadion. J�rt itt II. J�nos P�l, �s 2010-ben itt fogj�k rendezni a Bajnokok Lig�ja fin�l�j�t is, azok ut�n, hogy kor�bban h�romszor is BEK d�nt� otthon�ul szolg�lt a stadion - az eredm�nyhirdet�sn�l mind a Wembley, mind pedig a berlini Olimpiai stadion p�ly�zata alulmaradt a Bernab�uval szemben.

Az elm�lt �vekben a Real Madrid vezet�s�ge miel�tt �j�t�sokba kezdett volna, gondosan megfigyelte a folyamatosan l�trej�v� modern stadionokat, helysz�ni szeml�k ker�ltek lebonyol�t�sra Jap�nban, az Egyes�lt �llamokban �s Eur�pa egyes orsz�gaiban, ahol egyre t�bb modern ar�na ker�lt fel�p�t�sre. Ahogy senki, �gy a Real Madrid sem hagyhatta figyelmen k�v�l a futurisztikus ig�nyeket, de mindig is szempont volt, hogy eme fejleszt�sek illeszkedjenek a klub filoz�fi�j�hoz.

Aki valaha is l�tta a stadiont meger�s�theti: egyed�l�ll�, �s a valami m�s alapj�n m�k�dik. Azt mindenki meg tudja �llap�tani, hogy a Bernab�u nem ig�nyel annyi befektet�st, mint az �j Wembley, sosem lesz annyira f�ny�z�, mint a berlini ar�na, nem lesz olyan modern, mint a Schalke Ar�na, �p�t�szete nem hasonl�that� az Allianz Ar�n�hoz, �s annyi technikai v�vm�ny sincs benne, mint mondjuk a Mad�rf�szekben, de m�g az amerikai stadionokban fellelhet� kereskedelmi l�t�sm�d sem �rezhet� rajta.

Ezen sz�npadoknak azonban nincs meg az a var�zsa, ami megvan a Bernab�unak, egyikn�l sem jelenik a spanyolok �ltal haszn�lt miedo escenico (sz�npadi f�lelem). Csak kev�s olyan stadion van, amelyben jobb kamera�ll�sokat lehetne tal�lni, csak kev�s olyan stadion lenne k�pes arra, amelyre a Bernab�u 2004. december 12-�n k�pes volt: ekkor egy bombariad� miatt kevesebb, mint 6 perc kellett ahhoz, hogy 70 ezer ember elhagyja a stadiont. Ez�rt a Real Madrid a Spanyol Biztons�gi Igazgat�t�rsas�g elismer�s�t is megkapta, p�ld�s �s szakszer� elj�r�s�nak k�sz�nhet�en.

A Bernab�u remek viszonyainak k�sz�nhet�en b�rmely rendezv�ny lebonyol�t�s�ra alkalmas, volt itt m�r p�pai l�togat�s, koncert, Tour de France befut�, �s m�g lehetne sorolni. Nem v�letlen, hogy a Cisco System v�laszt�sa rendre a Bernab�ura esik, amikor egy stadion menedzsmentj�t kell modellezni. T�rt�nj�k b�rmi, a stadionnak minden egyes nap megvan a maga meccse: a 2006/07-es szezonban t�bb, mint 447 esem�nyt bonyol�tottak itt le, �s b�rmilyen meglep�, ebb�l csak 27 (!) volt labdar�g� �sszecsap�s. A marad�k �zleti cerem�ni�kb�l, int�zm�nyes esem�nyekb�l, marketing rendezv�nyekb�l, alap�tv�nyi rendezv�nyekb�l �llt, �s akkor m�g nem besz�lt�nk a stadiont�r�r�l, ami egy �vben 600 ezer l�togat�t eredm�nyez.

10. fejezet: a j�v� Bernab�uja
A 2007-es �ves k�zgy�l�s alkalm�val Ram�n Calder�n t�vlatokban m�r bemutatott egy fejleszt�si strat�gi�t a Bernab�u stadionra �s a valdebebasi Sportv�rosra vonatkoztatva. Az egyik legjelent�sebb tervezet ”A Bernab�u bev�s�rl�k�zpontja” n�ven fut, mely �rtelem szer�en annyit jelentene, hogy a stadionnal gyakorlatilag egybe�p�tve amolyan pl�za ker�lne fel�p�t�sre. A munk�latokkal illetve a tervek kidolgoz�s�val a klub az Urbis nev� v�llalatot b�zta meg, a hat�rid� 2011-ben j�r le.

Tervezet szinten ugyancsak felmer�lt, hogy a j�v�ben egy multifunkci�s szupercsarnok ker�l meg�p�t�sre, amely 20 ezer n�z� befogad�s�ra lenne alkalmas, �s ahol 18 k�l�nf�le sportversenyt is meglehetne rendezni, k�zt�k term�szetesen a kos�rlabd�t, amely szakoszt�ly �rtelem szer�en els�dleges �lvez�je lenne az �j ar�n�nak. A tervez�sben hasonl� elv�r�sokat �g�r a harmadik nagy �lom, egy Campus fel�p�t�se, ahol a bentlak�sos k�r�lm�nyek mellett a kell� szakmai, er�nl�ti �s orvosi h�tt�r is garant�lva lenne az ifj�s�g sz�m�ra. Minderre az�rt van sz�ks�g, mert a Real Madrid szeretn�, ha saj�t maga form�lhatn� meg a klub leend� j�t�kosait, akik �gy megfelel� szellemi �s lelki felk�sz�t�sben r�szes�ln�nek, hogy k�s�bb a kir�lyi g�rda szolg�lat�ba szeg�djenek. R�ad�sul a Campus anyagilag is j�vedelmez� lehet, hiszen min�s�gi felhozatal eset�n, ily m�don gazdas�gosan lehet kiv�l� j�t�kosokhoz jutni. Kor�bban Florentino P�rez tal�n enn�l is l�tv�nyosabb tervvel �llt el� a stadionra vonatkoztatva, az eln�k azonban v�ratlanul lemondott, �gy akkor m�g nem tudta megval�s�tani leny�g�z� terveit. �jb�li hatalomra ker�l�se miatt ism�t fel�ledhetnek az elgondol�sok, melyek k�z�l az egyik legjelent�sebb tervezet a stadion befed�se egy ki -, �s beh�zhat� tet�szerkezettel.

A bev�s�rl�k�zponttal kapcsolatos tervek l�trej�tt�nek alapja, hogy a Real Madrid szeretne m�g nyitottabb� �s el�rhet�bb� v�lni az emberek sz�m�ra, �s ez�ttal nem csak a p�rtol�-tagoknak kedveskedne az �j fejleszt�sekkel, hanem mindenkinek, aki fog�kony a klub �rt�kei ir�ny�ba. Az elk�pzel�seket a sz�rakoz�s sz� hat�rozza meg, hogy a l�tes�tm�nynek k�sz�nhet�en mindenki tiszt�ban legyen vele: kiv�lts�gos helyzetben van, hogy itt lehet. Merthogy a Real Madridnak gondolnia kell arra, hogy p�ld�ul a Barajas-rep�l�t�ren �vente 70 milli�an utaznak �t, vagy arra, hogy a nem sokkal messzebb elhelyezked� IFEM�-ba 13 milli�an l�togatnak el. Hasonl�ak mondhat�k el a stadionr�l is, mely ugyancsak Spanyolorsz�g egyik legl�togatottabb sz�npada.

�sszefoglalva a dolgokat, a szil�rd�t�s �s korszer�s�t�s ut�n most egy �jabb fejezet ny�lik a Bernab�u t�rt�nelm�ben, optimaliz�l�s c�msz� alatt. Ezzel n�ni fog a klub szurkol�t�bora, a n�veked�s pedig ahhoz vezethet, hogy Madrid egy l�p�ssel k�zelebb ker�l olimpiai �lmaihoz. Az 1947-es er�fesz�t�sek a mostani �ldozatokhoz m�rhet�ek, ugyanakkor a folyamatot aligha lehet egy bizonyos pontn�l befejezettnek nyilv�n�tani.

• Bernab�u T�ra:

• Real Madrid bolt:

• �ttermek a Bernab�uban: 

M�sik m�k�d� �tterem a stadionban a Puerta 57, az �rak m�rs�keltek, az els� oszt�ly� kiszolg�l�s viszont garant�lva van. A men�ben tal�lhat�ak napi k�l�nlegess�gek is, melyek f�k�nt h�zi raguk, illetve n�h�ny �tel a leggyakrabban rendelt t�telek k�z�l. Tov�bbi inform�ci�k: 91-457-33-61

>>> A Bernab�u stadion k�pekben

A Real Madrid otthon�ban jelen pillanatban h�rom �tterem m�k�dik, az egyik a La Esquina n�vre hallgat, a m�sik a Puerta 57-re, a harmadik pedig a Real Caf� nevet kapta. A La Esquina 200 f� befogad�s�ra alkalmas, t�k�letes r�l�t�st biztos�tva a gyepsz�nyegre. Aj�nlj�k a csirke k�n�latot, illetve a k�l�nf�le f�zel�kes t�lak kipr�b�l�s�t. Tov�bbi inform�ci�k: 91-443-06-75

A Real Caf� tal�n a stadion legl�togatottabb �tterme, ter�let�t tekintve 1200 m²-en helyezkedik el, �s k�t szintet is mag�ban foglal. A k�v�z�nak terasza is van, amely minden ny�ron nyitva tart, amely ekkoriban a spanyol f�v�ros egyik legvonz�bb italoz�si c�lpontja, f�k�nt kokt�l k�n�lata miatt. Tov�bbi inform�ci�k: 91-458-36-67

Az Adidas hivatalos boltja a Santiago Bernab�u stadionban helyezkedik el, ahol a l�togat�k sz�m�ra sz�les k�n�lat �ll rendelkez�s�kre. Nyitva h�tf�t�l-vas�rnapig (10:30-20:30). Tov�bbi inform�ci�k: 913-984-300

Nem meccsnapokon nyitva h�tf�t�l-szombatig (10:00-19:30), vas�rnap �s �nnepnapokon (10:30-18:30). Meccsnapokon nyitva korl�tozott hozz�f�r�ssel. Jegyek 14 �ven aluliak sz�m�ra 10 eur��rt, feln�ttek sz�m�ra 15 eur��rt. Carnet Madridist�val rendelkez� szurkol�k sz�m�ra 10 eur� a feln�tt jegy, 7 eur� a 14 �ven aluli bel�p�. Klubtagok sz�m�ra a bel�p�s ingyenes, csoportjegy v�lthat�. Tov�bbi inform�ci�k: 91-3984370

L�tnival�k: kil�t�s a 8 panor�ma hely egyik�r�l, s�ta a m�zeumban, bemenetel a p�ly�ra, kispadok szabad haszn�lata, l�togat�s az eln�ki p�holyban, �lt�z�k, szem�lyzeti kabinok megtekint�se, bemenetel a sajt�terembe, l�togat�s �s szabad v�s�rl�s a Real Madrid boltban.