Madeira, az Atlanti vir�gsziget

Az utc�k a hegyoldalakra k�sznak fel, a h�zak elk�peszt� helyekre �p�lnek, a l�pcs�zetesen m�velt kertek, sz�l�k szinte a leveg�ben l�gnak. A m�vel�s helyenk�nt csak �gy lehets�ges, ha a gazd�t fel�lr�l alpinista k�t�llel kik�tik.

Sokf�le n�ven emlegetik az �tik�nyvek az Atlanti-�ce�nban fekv� Madeira-szigetcsoport turist�k �ltal legink�bb l�togatott f�sziget�t, ahol a h�m�rs�klet eg�sz �vben m�rs�kelt, 20 Celsius-fok k�r�li, �s amelyet a l�tv�nyos term�szeti k�pz�dm�nyek mellett a szubtr�pusi n�v�nyek, vir�gok elk�peszt� gazdags�ga sz�nes�t.

Lisszaboni �tsz�ll�ssal n�h�ny �r�s rep�l�s ut�n landolt az Airbus Madeira f�v�ros�ban, Funchalban. (V�gre megtudtuk a kiejt�s�t �s a portug�lul hozz�nk hasonl�an nem tud�k miatt k�zreadom: a ’ch-�t’ a sz� k�zep�n s-nek kell ejteni.) Budapestr�l is kora tavaszi id�j�r�sb�l indultunk, �s hasonl� kellemes meleggel fogadott a madeirai �jszaka is. M�snap, vil�gosban k�r�ln�zve nem is volt baj, hogy �jszaka �rkezt�nk, a s�t�tben legal�bb nem volt m�dunk megijedni a r�szben tengerre �p�lt, l�bakon �ll� kifut�p�ly�t�l, amely a h�rek szerint egyike a legr�videbbeknek Eur�p�ban (a n�h�ny �ve t�rt�nt b�v�t�s ut�n is alig t�bb mint 3 km). K�sz�nhet�en viszont a rutinos, hazai (azaz portug�l) pil�t�knak, baleset �ll�t�lag m�g nem volt.

A t�rk�pet b�ng�szve kider�l, hogy l�gvonalban k�zelebb vagyunk Afrik�hoz, mint Eur�p�hoz, de ez m�g mindig Eur�pa, pontosabban Portug�lia. B�r a sziget eredeti f�szern�v�nyei, az �nizs �s a bab�r ma m�r megritkultak, a XV. sz�zadban uralkod� cukorn�d hely�t is ban�n�ltetv�nyek foglalj�k el, a sz�l�fajt�kat is meg kellett �j�tani az elm�lt sz�zadok sor�n, a k�rnyezet els� r�n�z�sre m�gis �lland�s�got, b�k�t sugall. A sz�llod�ban gyorsan elandal�t a szikl�khoz csap�d� hull�mver�s monoton zaja �s a leveg� kellemes, f�szeres vir�gillata.

Hegym�sz�s gyalog �s n�gy ker�ken

Nem sokat t�loztak azok a h�rek, melyek szerint a kifut�p�lya �s a strandok v�zt�kr�n k�v�l nincs v�zszintes terep a szigeten. A mind�ssze 87 kilom�ter hossz�, keskeny f�lddarabon t�nyleg izmos l�bakra �s j� l�bbelikre van sz�ks�g. Az utc�k a hegyoldalakra k�sznak fel, a h�zak elk�peszt� helyekre �p�lnek, a l�pcs�zetesen m�velt kertek, sz�l�k szinte a leveg�ben l�gnak.

A m�vel�s helyenk�nt csak �gy lehets�ges, ha a gazd�t fel�lr�l alpinista k�t�llel kik�tik. M�g az elmaradhatatlan l�tnival�t jelent� parkok, kertek (botanikus kert, tr�pusi kert) is t�bbszintesek. Ezek ut�n m�r meg sem lep�dt�nk, hogy a sz�lloda bej�rat�hoz is meredek emelked�n kellett felgyalogolni. V�lgybe le, hegynek fel, tesped�sre nincs m�d. A keskeny utc�kon osztozni kell a k�z�ti forgalommal is. T�l sok hely az aut�knak sem jut. A terepviszonyok miatt a helyi aut�sok l�that�an kem�ny iskol�ba j�rnak. Lelki szemeimmel l�tom a vizsga rutinelemeit: tolat�s kanyarban hegynek fel, vagy parkol�s tolat�ssal kanyarban, emelked�ben. A vizsgabiztosoknak nem kell messzire menni�k kell� neh�zs�gi fok� p�ly�t tal�lni.

Ezen a kis vulkanikus szigeten, ahol a legmagasabb tengerszint feletti magass�g meghaladja az 1800 m�tert, egym�st �rik a l�legzetel�ll�t� szerpentinek, szakad�kok, panor�mautak �s kil�t�k. Az infrastrukt�ra ki�p�tetts�ge b�mulatos. Sz�mtalan alag�t, v�lgyh�d seg�ti a k�zleked�st. A hegycs�csokra, kil�t�pontokra is minden�tt vezet �t, oda lehet jutni n�gy ker�ken �s n�mi s�t�val. A g�pj�rm�vezet�k hihetetlen�l t�relmesek, meg�rt�k egym�shoz. Az hogy a buszok a szerpentinek kanyarjaiban csak a m�sik s�v elfoglal�s�val tudnak kanyarodni, term�szetes dolog.

Az is term�szetes, hogy a szembej�v� forgalom (lejt�ben, vagy emelked�ben) t�relmesen v�rakozik, �s ha kell, akkor 8-10 j�rm� is zoksz� n�lk�l h�tratolat, hogy utat adjon a kanyarod�nak. Sehol t�lk�l�s, vagy �k�lr�z�s. A g�pkocsipark – igazodva a sz�k�s parkol�si lehet�s�gekhez is – d�nt�en r�vid, als� k�z�pkateg�ri�s, de fiatal �vj�rat� aut�kb�l �ll. A terepviszonyok ellen�re kev�s a dzsip. Az aut�buszok viszont n�gyker�k-hajt�s�ak. K�l�n sz�nfoltot jelentenek a nagysz�mban el�fordul� �s megfizethet� �r� Yellow cabek, azaz az egys�ges s�rga Mercedes-taxik.

Sz�npomp�s n�v�nyek

Botanikusnak kellene lenni ahhoz, hogy a k�l�nleges n�v�nyek, vir�gok kavalk�dj�t r�szleteiben megismerni �s ismertetni lehessen. N�h�ny k�l�nleges p�ld�nyt azonban minden l�togat� megtanul. A sziget jelk�p�t jelent� papag�jvir�g (strelicia), a rododendronok, az orchide�k sz�mos fajt�ja, a s�v�nyszer�en, esetenk�nt �rkokat is leplez� takar�k�nt n�v� sz�npomp�s bougainvillea csak �zel�t� a var�zslatos �s sz�ngazdag vir�gcsokorb�l, amit a sziget k�n�l. Az �shonos s�rk�nyfa hely�t is ink�bb a szubtr�pusi f�k vett�k �t, b�r a magas hegyeken felfel� kanyarogva az �vezeti hat�rok j�l elk�l�n�thet�k a n�v�nyvil�gban. A k�l�nleges gy�m�lcs�k sz�les v�laszt�k�t a f�v�ros nevezetess�g�nek sz�m�t� piacon lehet koncentr�ltan megcsod�lni �s meg is k�stolni. A tapasztalatlans�gra persze r� lehet fizetni. A sziget gazdas�g�nak gerinc�t jelent� ban�n�ltetv�nyek term�kei nemcsak s�rga, de �l�nkz�ld sz�nben is pomp�ztak a standokon. Gondolv�n, hogy bizony�ra nemcsak a s�rga, hanem a z�ld is fogyaszthat�, ha �rulj�k, v�s�roltunk bel�le. A z�ld ban�n azonban ehetetlennek bizonyult. K�s�bb kider�lt, hogy siker�lt f�z�ban�nt venn�nk, ami nyersen �lvezhetetlen. K�retk�nt viszont a helyi specialit�snak sz�m�t� m�lytengeri kardhalhoz s�tve nagyon finom.

Az �llatvil�g kor�ntsem ennyire v�ltozatos. A viszonylag szer�ny rovarvil�g nem ny�jt elegend� t�pl�l�kot a madaraknak, ez�rt azok sz�ma is limit�lt. A sziget kiesik a k�lt�z� madarak �tvonal�b�l, ez�rt csak �lland� saj�t „kollekci�val” b�szk�lkedhet. Cs�sz�m�sz�k is hi�nyoznak szerencs�re, mind�ssze az apr� gy�kok szaladg�lnak vid�man, s�tk�reznek a meleg szikl�kon, vagy oltj�k szomjukat a forr�sokn�l.

H�res emberek nyom�ban

Madeir�n ugyan nincsenek r�gi korokat id�z� romok, de a t�rt�nelem m�gis nyomot hagyott. Az Indi�ba indul� �s helyette az amerikai f�ldr�szt felfedez� genovai tenger�sz, Kolumbusz Krist�f a szigetcsoporthoz tartoz�, a f�szigett�l mintegy 40 km-re fekv� f�venyes partj�r�l nevezetes Porto Santo sziget�n �lt feles�g�vel, a sziget katonai biztos�nak le�ny�val, miel�tt 1492-ben elindult h�res els� �tj�ra. A h�z, ahol a csal�d �ll�t�lag lakott, ma m�zeum. Az csak term�szetes, hogy a funchali kik�t�ben ott horgonyoz Kolumbusz z�szl�shaj�j�nak, a Santa Marianak a hasonm�sa, amelyen korabeli ruh�kba �lt�z�tt tenger�szek viszik naponta vitorl�s nosztalgia�tra a messzir�l j�tt turist�kat.

Nyom�t ugyan nem lelt�k, de feljegyezt�k, hogy a tr�nj�t vesztett cs�sz�r, Bonaparte Napoleon is – �tban Szent Ilona sziget�re – r�vid id�re meg�llt Madeira sziget�n.

A hozz�nk k�zelebbi helyi t�rt�nelmi eml�kek a Habsburg-dinaszti�hoz kapcsol�dnak. Ferenc J�zsef cs�sz�r magyarok �ltal (is) kedvelt feles�ge, Sissi cs�sz�rn�, a b�csi udvart�l val� elszakad�sa (k�t�tts�gek elleni l�zad�sa) kezdet�n ugyancsak Madeir�t v�lasztotta egy id�re �nk�ntes sz�m�zet�se helysz�n��l. Funchal hegy�n, a Mont�n �ll� Miasszonyunk-templomban nyugszik IV. K�roly, az utols� magyar kir�ly �s osztr�k cs�sz�r, aki a birodalom sz�tes�se �s sikertelen visszat�r�si k�s�rletei ut�n csal�dj�val egy montei vill�ban lelt mened�ket 1921-ben �s itt is hunyt el egy �v m�lva. A kopors�j�t rejt� k�polna a templomban az � eml�k�t id�zi. S�rj�n�l – l�that�an – magyar szervezetek, csoportok �s mag�nszem�lyek gyakorta ler�j�k kegyelet�ket. N�h�ny �ve t�rt�nt boldogg� avat�s�r�l eml�kt�bla eml�kezik meg a templom fal�n.

A h�res emberek sora term�szetesen m�g folytathat�. A sziget egy kis tengerparti telep�l�se Churchill kedvelt �d�l�helye volt. Ma az idegenforgalom profit�l a h�res el�d�k l�togat�s�b�l.

A sziget ma is kedvelt pihen�helye sok neves embernek, ennek ellen�re nem hivalkod�, nem proccos. A sz�llod�k �gy simulnak be a lak�h�zak k�z�, hogy azok funkci�j�t jobb�ra csak a felirat �rulja el. Nincsenek t�meg�vel divatcikkeket �rul� f�nyes �zletek, ami van, az is szer�nyen h�z�dik meg a f�v�rosban a belv�ros sz�k utc�iban l�v� k�t-h�romszintes h�zak f�ldszintj�n.

Tobog�non

Mont�ra a tengerpartr�l egy f�gg�vas�t 15 perc alatt felvisz, �gy onnan a templomhoz m�r madeirai viszonylatban is keveset kellett felfel� m�szni. Igaz, ut�na m�g k�vetkezett egy meredek l�pcs�sor, hogy v�gre annak a tetej�n megcsod�lhassuk a b�mulatos panor�m�t. A hegyr�l lefel� viszont musz�j volt kipr�b�lni a h�res tobog�nt, azaz a fonott sz�nk�t, amely Madeira egyik nevezetess�ge. Sim�ra koptatott keskeny �s helyenk�nt meglehet�sen meredek k�z�ton cs�sznak lefel� ezek a „sz�razf�ldi” sz�nk�k, amelyet a formaruh�ba �lt�z�tt, kalapos, markos leg�nyek f�keznek �gy, hogy helyenk�nt m�g els�bbs�get is kell adni a keresztir�ny� k�z�ti forgalomnak. Egyed�l�ll� �lm�ny!

Hazudn�k, ha azt mondan�m, hogy sokat gy�ny�rk�dtem a kil�t�sban �tk�zben (pedig lett volna miben), ink�bb arra koncentr�ltam, vajon nem �tk�z�nk-e neki a helyenk�nt nagyon k�zeli h�zfalaknak. Az utasn�l se korm�ny, se f�k, a hajt�kra (vagy ink�bb f�kez�kre?) volt b�zva az �let�nk. Ha a sz�nk�ban �l�k s�lyeloszt�sa nem egyenletes, m�rpedig ritk�n az, a j�rm�vet nem k�nny� egyenes vonalban vezetni. Az adrenalinszint�nk biztosan megemelkedett, am�g le�rt�nk. Ennek ellen�re b�n lett volna kihagyni. Azt hiszem senki sem sajn�lta a borraval�t a fi�kt�l az �t v�g�n, amit az el�re fizetett, meglehet�sen borsos (fejenk�nt 25 Eur�s) viteld�jon fel�l elv�rtak.

S�ta a levad�k ment�n

K�lf�ld�n az ember akarva-akaratlanul tanul idegen szavakat. A kocsi�t durva ford�t�s�b�l ered� levada sz� val�j�ban minicsatorn�t jelent. A szigeten mintegy 2500 kilom�ter hossz�, a 16 sz�zadban ki�p�tett keskeny csatornarendszer az es�v�z �sszegy�jt�s�vel �s az �szaki, csapad�kban gazdagabb vid�kek v�ztartal�k�nak a sz�razabb d�li t�jak fel� val� eljuttat�s�val biztos�totta a talaj megm�vel�s�hez sz�ks�ges nedvess�get. A levad�k ma is fontos szerepet t�ltenek be a ban�n�ltetv�nyek, sz�l�k, orchide�k �s z�lds�ges kertek v�zell�t�s�ban.

B�r els�sorban mez�gazdas�gi c�llal �p�ltek, ma legal�bb olyan fontosak a turizmusban, l�v�n partjukon remek s�tautak vannak. �s ami l�nyeges, miut�n a csatorn�k kis lejt�ssel, szinte v�zszintesen �p�ltek, a partjukon val� s�ta kiv�telesen kifejezetten kellemes. Nem v�letlen�l hirdetnek az �tik�nyvek gyalogt�r�kat a levad�k ment�n.

Bor

Madeir�r�l legal�bb a bora r�v�n mindenki hallott. K�l�nleges, a tokaji asz�hoz hasonl�t� desszertborr�l van sz�, sz�razabb �s �desebb kivitelben. Szerencs�re azonban a vulk�ni talaj �s a sok naps�t�s mindennapi fogyaszt�sra is alkalmas „norm�l” asztali borokat is eredm�nyez. Az �ttermekben k�l�n�sebb v�logat�s n�lk�l minden�tt finom (sz�raz) v�r�s �s feh�r borokat kaptunk. A v�s�rl�sn�l m�r gondban voltunk, tekintettel a fajtagazdags�gra �s a sz�les �rsk�l�ra. Kozmetika n�lk�l Az �ves turistaforgalomhoz k�pest l�nyegesen alacsonyabb l�tsz�m� lakoss�g kedves, bar�ts�gos a l�togat�khoz. Nyoma sincs a mediterr�n t�rs�g sok orsz�g�ban megszokott kiss� er�szakos keresked�i magatart�snak.  A f�rfiak �ltal�ban izmosak, de z�m�k testalkat�ak. Mind a f�rfiak, mind a n�k hajsz�ne s�t�t. Egy id� ut�n felt�nt, hogy a kozmetikai ipar l�that�an nem tudott t�rt nyerni a szigeten, legal�bbis ami a h�lgyek szok�sait illeti. Egyhetes, a szigetet gyakorlatilag k�rbej�r� utunk alatt egyetlen olyan h�lgyet sem l�ttunk az utc�n, �zletben, sz�llod�kban, aki b�rmilyen arcfest�st, vagy legal�bbis r�zst haszn�lt volna.