Hetven, nyolcvan, száz. Cristiano Ronaldo esetleges madridi átigazolása kapcsán csak úgy repkednek a fontmilliók, mindamellett Lui Padre és Frabato együttesem sem tudná megfejteni, megy, vagy marad a portugál.

- Először is, hogy vagy?

Köszönöm szépen, jól. Az orvosok szerint remekül sikerült a műtét, a gyógykezeléssel is szépen haladunk, ha minden okés, tíz-tizenkét héten belül visszatérhetek a pályára.

- Azért az kemény három hónap.

Valóban sok, de mit tehetek? Két hónap múlva talán már labdázhatok. Úgyhogy most csakis a felépülésemmel törődöm, hogy mielőbb kifuthassak a gyepre.

- Na ez az! Melyik gyepre? Old Trafford vagy Santiago Bernabéu?

Szerintem mindenki tudja, mit akarok, többször elmondtam már.

- Ha szabadna kérni, megismételnéd?

Rendben. Szóval egy napon szeretnék Spanyolországban futballozni, a Real Madrid álmaim csapata, de az álmodozás egy dolog, a valóság pedig egy másik.

- Sepp Blatter FIFA-elnök rabszolgatartásra vonatkozó szavai, vagyis hogy ha egy játékos el akar igazolni, hagyni kell, speciel álmaid megvalósulását erősítik.

Egyet is értek velük. Nem is tudok egyebet hozzáfűzni. De ha valaki azt gondolná, álmatlan éjszakákat okoz nekem a jelenlegi helyzet, nagyon téved. Teljesen nyugodtan és optimistán tekintek a jövőbe.

- Nem azért, mert már régen megegyeztél a madridi elöljárókkal?

Nem! Semmilyen egyezség, szerződés nem született, aki mást állít, nem mond igazat. Ugyanakkor remélem, hogy hamarosan eldől a sorsom, ám most még csak megtippelni sem tudom, hol kezdem az idényt. A madridiak kezében vagyok.

- És ha mégis Angliában?

Akkor sem dőlök a kardomba. Otthon érzem magam Manchesterben, öt éve ehhez a klubhoz tartozom, rengeteget kaptam tőle, és azt hiszem, mondhatom, valamennyit adtam is.

- A szakemberek mellett édesanyád is úgy nyilatkozott, hogy a hasznodra válna újabb két-három angliai év.

Hát ellentmondhat bárki is a mamájának? Tudom, sokan állítják, hogy a világ legerősebb bajnokságában, a világ legjobb csapatában csak fejlődhetek, és hogy nyerhetek még egy s mást Angliában, ami igaz is. És persze ott vannak a United drukkerei, akik szintén rengeteget számítanak. De hát az ember nem küzdhet az álmai ellen, nemde?!

- Egy kicsit szemezgessünk a manchesteri emlékekben. Melyik a legkellemesebb?

Akadt több is, például az első bajnoki címem 2007-ből, ugyancsak felejthetetlen az idei duplázás, de talán mindegyiket megelőzi a Bajnokok Ligája-diadal. Az is egy álom beteljesülése, noha a kihagyott tizenegyessel nagyon közel voltam ahhoz, hogy rémálom legyen belőle.

- A legfájdalmasabb emlék?

Édesapám elvesztése. Ha az emberrel hasonló tragédia történik, legyen bármennyire is erős, a teljesítményén meglátszik fájdalma, zavarodottsága, letörtsége. 2005-ben volt jó néhány gyengébb meccsem is. De a United mindvégig kiállt mellettem, hitt bennem, csak arra próbáltam összpontosítani, hogy az ő támogatásukat valahogy megháláljam. Az hiszem, azóta sikerült.

- És azóta sokak szerint a világ legjobbja lettél. Már csak az a kérdés, Aranylabdával jutalmazzák-e.

Szerintem nincs abban semmi rossz, ha az ember azt a célt tűzi ki maga elé, hogy a legjobb legyen. Én szeretnék azzá válni, de nem tudom, már az idén engem választanak-e.

- Többen úgy vélik, a szokottnál gyengébb Eb-produkciód a spanyol jelöltek malmára hajthatja a vizet.

Egyrészt sérült bokával játszottam az Európa-bajnokságon, ugyanakkor szerintem helytelen lenne engem hibáztatni a kiesésünkért. Mint bármikor máskor, ha nyerünk, a csapatot illeti az elismerés, most is, a csapat, Portugália veszített, nem Cristiano Ronaldo.

- Az azóta távozó Luiz Felipe Scolari utódját már meg is találták manchesteri pályaedződ, a portugál Carlos Queiroz személyében. A Real exedzőjeként az ő szerepe már csak esetleges átigazolásod kapcsán is pikáns.

Tudom, hogy a fél világ Madridban, a másik Manchesterben szeretne látni, de ismétlem, magam sem tudom, hol kötök ki. Ami Carlost illeti, ő nagyszerű edző, aki remek választás a portugál kispadra.

- Akkor is marad egy portugál az Old Traffordon, ha történetesen mindketten mentek. A Ronaldo-utódnak kikiáltott Nani.

Ami nem túlzás. Simán elérheti mindazt, amit én, sőt, túl is szárnyalhatja, elvégre minden adottsága megvan hozzá. Lehet, hogy nem is fogok hiányozni Manchesterben?