Verseny a versenyen bel�l

A vb-mezeknek eredetileg egyszer� volt a szerep�k: megk�l�nb�ztetni az egyes nemzeti v�logatottakat egym�st�l. Manaps�g azonban ez az egyik legjobban j�vedelmez� ipar�g a sport�gon bel�l.

A sportszergy�rt� v�llalatok k�z�l az adidas p�ld�ul 1.8 milli�rd doll�ros elad�ssal sz�mol a d�l-afrikai vb kapcs�n. A n�met c�g sok�ig egyeduralkod� volt a piacon, 1994-t�l kezdve azonban a Nike is mind ink�bb besz�llt az �zletbe, aminek r�v�n a v�logatottak vet�lked�s�n t�l egy �j front is ny�lt a h�tt�rben, ez pedig a gy�rt�k k�zdelme. A k�t nagy �ri�s m�rka „h�bor�ja" k�zben egy harmadik, a Puma is pr�b�l min�l nagyobb szeletet kihas�tani a tort�b�l, m�ra siker�lt szinte minden afrikai csapatot az �gyfelei k�z�tt tudnia. Az �lesed� harcnak van pozit�v hozad�ka is, ugyanis egyre kreat�vabb mezekkel �lltak el� a gy�rt�k (el�g csak a sz�nes afrikai szerel�sekre gondolnunk), valamint egyre nagyobb szerepet kaptak a tart�ss�gi �s k�rnyezeti szempontok is.

A mai els� r�szben a Nike �ltal szponzor�lt vb-r�sztvev�kkel foglalkozunk. Az amerikai sportszergy�rt� c�g vb-mezei m�r egy k�rnyezetbar�t technol�gi�val, �jrahasznos�tott m�anyag palackb�l kifejlesztett anyagb�l k�sz�ltek. A c�l a m�rgez� anyagok szintj�nek min�l nagyobb m�rt�k� cs�kkent�se volt, az egyes mezeket nyolc darab �jrahasznos�tott m�anyag palackb�l �ll�tott�k el�.

A Nike t�j�koztat�sa szerint csaknem 13 milli� palackot haszn�ltak fel a gy�rt�s sor�n, ez a mennyis�g elegend� lenne 29 futballp�lya lefed�s�re. Ha pedig minden egyes ilyen palackot lefektetn�nek, akkor  3000 km hossz� vonalat kapn�nk, amely hosszabb, mint D�l-Afrika teljes partvonala.

A tervez�sn�l persze figyelembe vett�k az adott orsz�g nemzeti jellemvon�sait is, �s a kultur�lis saj�toss�gok kihangs�lyoz�s�val alkott�k meg az egyes dresszeket. A tov�bbiakban bemutatjuk az egyes v�logatottak hazai, illetve idegenbeli mezeit, valamint azok t�rt�net�t.

Portug�lia

Sok rejt�ly �s sztori itt nincs, a portug�lok egyszer�en a z�szl� illetve a c�mer sz�neit viselik – a kor�bban t�bbsz�r is l�tott idegenbeli feh�r-k�k kombin�ci� a monarchikus id�kre eml�keztet, ez a kir�lyi csal�d sz�ne volt ugyanis.

Az, hogy a pirosnak �ppen melyik �rnyalata szerepel a mezen, z�ld, piros vagy feh�r-e a nadr�g, illetve hogy a z�ld a dresszen milyen szerepet kap, gyakorlatilag nagy torn�r�l nagy torn�ra v�ltozik. 1966-ban Eus�bi��k piros-feh�rben jutottak el a vb el�d�nt�j�ig. A piros �s z�ld egy�bk�nt az ib�riai f�deralizmusra �s a k�zt�rsas�gp�rtis�gra utal, a mostani z�szl� 1910-ben v�ltotta fel a k�k-feh�ret.

A 2010-es hazai mezen egyb�l felt�nik a sz�les v�zszintes z�ld cs�k, amely finom piros pontokat tartalmaz. Ezzel szemben az idegenbeli szerel�sen feh�r alapon vastag piros �s z�ld f�gg�leges cs�kokat l�thatunk – az eg�sz mez pedig k�s�rtetiesen hasonl�t az 1978-as mexik�i v�lt�mezre.  

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s