A k�l�nb�z� futballklubok identit�sa �s kult�r�ja m�r a XX. sz�zad elej�t�l j�l elhat�rolhat� egym�st�l, els�sorban sz�les �rtelemben vett klient�r�juk (szurkol�t�boruk, szponzoraik, j�t�kosaik) r�v�n.

A Real Madrid m�r az �tvenes �vekben is Eur�pa kiemelked� szt�rcsapat�nak sz�m�tott mind a j�t�ktud�s, mind a klubfiloz�fia szempontj�b�l. Az els� �t BEK-sorozat (a Bajnokok Lig�ja el�dje) ki�r�s�t nemcsak hogy megnyert�k, de Santiago Bernab�u eln�ks�ge alatt olyan, nemzetk�zi szt�rokb�l fel�p�l�, korszakos egy�ttes form�l�dott, amely az�ta is egyetemes zsin�rm�rt�kk�nt szolg�l az egylet sz�m�ra. Di St�fano, Gento, Jos� Santamar�a, Raymond Kopa vagy Pusk�s Ferenc neve f�mjelezte az els� „galaktikus" korszakot.

A vezet�s�g az infrastruktur�lis beruh�z�sokon sem sp�rolt. Fel�p�tett�k Eur�pa egyik legnagyobb stadionj�t, amelyet 1955-ben Bernab�u klubeln�kr�l neveztek el, �s a Ciudad Deportiv�t, amely a csapat minden ig�nyt kiel�g�t� edz�komplexuma volt. A futball-sz�t�rakban a Real Madrid m�ig az elegancia, a pompa �s a f�ny�z�s szinonim�ja – ahogy az egy kir�lyi egyes�lett�l elv�rhat�.

A futballcsapatok t�rsadalmi poz�ci�i gyakran megjelennek j�t�km�djukban is; a Real Madridn�l ez a folyamat a 2000-es �vekre od�ig vezetett, hogy ma m�r nem el�g egyszer�en nyerni, de a kup�kat szipork�z� j�t�kkal, az aktu�lis vil�gszt�rok felsorakoztat�s�val kell – kellene – begy�jteni.

A jelens�g elhatalmasod�s�ban meghat�roz� szerepe volt a klub fel�p�t�s�nek �s m�k�d�s�nek, tekintve, hogy az eln�k�t a p�rtol� tagok (socios) v�lasztj�k, �k pedig sokszor a nevek b�v�let�ben �lnek – az ut�bbi �vtized eln�kv�laszt�si kamp�nyai rendre vil�gszt�rok leigazol�s�ra �p�ltek.

Lorenzo Sanz eln�ks�ge alatt hi�ba szerzett – t�bb mint negyven �v ut�n – k�t �jabb BL-tr�fe�t a csapat (1998, 2000), Florentino P�rez sikeres kamp�nyt �p�tett fel, melynek cs�cs�n Lu�s Figo megszerz�se �llt, �s ezzel kezdet�t vette a Real Madrid �jabb galaktikus korszaka. Igaz, m�r kor�bban is voltak erre utal� jelek, hiszen Sanz saj�t p�nz�t sem sajn�lta Davor Suker �s Predrag Mijatovics szerz�dtet�s�re.

P�rez viszont m�g tov�bb ment. 460 milli� eur��rt eladta a klub edz�k�zpontj�t, �s a befoly� p�nz t�red�k�b�l �p�tett �jat, a fennmarad� �sszegb�l pedig stabiliz�lta a klub ingatag p�nz�gyi h�tter�t, �s eln�ks�ge minden �v�ben �jabb �s �jabb vil�gszt�rt szerz�dtetett. Figo ut�n sorrendben Zinedine Zidane (2001, 46 milli� eur�), Ronaldo (2002, 30 m eur�), David Beckham (25 m eur�) majd egy �jabb aranylabd�s, Michael Owen (2004, 8 m eur� + Antonio Nunez j�t�kjoga) �rkezett. 

Kezdetben �gy t�nt, a saj�tos rendszer bev�lik. 2001-ben bajnoks�got, egy �vvel k�s�bb BL-t, majd 2003-ban �jabb bajnoks�got �nnepelhetett a Real, m�gpedig Vicente del Bosque-val a kispadon. Tal�n � volt az utols� edz�, aki k�pesnek bizonyult megfelel� �sszhangot kialak�tani a „galaktikusok" �s csapat v�zhord�i k�z�tt, �s aki nem volt hajland� a vezet�s�g k�nye-kedve szerint �ssze�ll�tani a g�rd�t.

Kir�g�sa sokkszer�en hatott.  A h�tt�rben „politikai" okok �lltak, ugyanis a vezet�edz� �s n�h�ny j�t�kosa (Fernando Hierro, Fernando Morientes �s Steve McManaman) alaposan �sszer�gta a port P�rez eln�kkel, m�gpedig a csapat motorja, Claude Makelele fizet�semel�s�nek kapcs�n, pedig ekkorra m�r a v�dekez� k�z�pp�ly�sok szerepe j�csk�n fel�rt�kel�d�tt. De nem Madridban. Az eln�k hajthatatlannak bizonyult, �gy mind del Bosque, mind a n�gy eml�tett j�t�kos t�vozott a klubt�l. �rkezett viszont Beckham, illetve Carlos Quieroz, aki el�tte a Manchester United seg�dedz�i posztj�t t�lt�tte be – ide�lis b�b volt az eln�ks�g kez�ben.

Beckham leigazol�s�t els�sorban a klub gazdas�gi modellje indokolta, a m�g tov�bb n�vekv� marketing�rt�k seg�ts�g�vel a Real Madrid jelent�s szeletet kanyar�tott ki az �zsiai piacb�l, �s 2005–2006-ra megel�zte a Manchester Unitedet a leggazdagabb klubok bev�teli list�j�n. A v�rt sportsikerek viszont elmaradtak, az eredm�nyess�g a m�rkan�v �ldozat�v� v�lt. Ezt p�ld�zza az is, hogy a k�t jobbsz�ls�, Beckham �s Figo sokszor nem tudott a megszokott posztj�n j�tszani, egy�ttes szerepeltet�s�knek viszont a csapat itta meg a lev�t. Imm�r a szt�rok k�telez� jelenl�te szabta meg, �s k�t�tte g�zsba a j�t�krendszert.

Vicente del Bosque t�voz�sa ut�n a leszerepl� edz�k egym�snak adt�k a kilincset. Carlos Queiroz, Jos� Antonio Camacho, Mariano Garc�a Rem�n, Vanderlei Luxemburgo �s Juan Ram�n L�pez Caro egyar�nt cs�fos kudarcot vallott, ezen id�szak alatt (2003–2006) a klub gyakorlatilag nem nyert semmit. A korszak v�g�t P�rez lemond�sa jelentette, aki az Arsenal elleni BL-kies�s ut�n �llt fel az eln�ki sz�kb�l.

Fabio Capello ellentmond�st nem t�r� karakter�re �s prec�zi�s munk�j�ra volt sz�ks�g ahhoz, hogy a klub felt�madjon poraib�l. Don Fabio racion�lis ir�nyelvek szerint vezette csapat�t, aminek �jabb bajnoki c�m lett az eredm�nye (2007), de a Real nem tanult a m�lt hib�ib�l, �s a l�tv�nyos j�t�k elmarad�sa miatt az olasz mestert is elbocs�tott�k.

Ut�dja a klub kor�bbi j�t�kosa, Bernd Schuster lett, aki szak�tott Capello pragmatikus st�lus�val. A Real ism�t sz�rnyalni kezdett, �s spanyol rekordot jelent� 85 ponttal v�dte meg bajnoki c�m�t, r�ad�sk�nt a Spanyol Szuperkup�t is elh�d�tva. Egy f�l szezonnal k�s�bb, 2008 december�ben azonban neki is mennie kellett, miut�n ny�ltan besz�lt arr�l, hogy egy�ttes�nek nincs es�lye megnyerni a k�zelg� El Cl�sic�t a Barcelona ellen. A veres�get (0–2) m�r Juande Ramos k�nyvelte el, �s k�s�bb hi�ba �p�tett fel egy 17 meccsb�l 49 pontot hoz� sz�ri�t, a tavaszi „visszav�g�n" hatalmas ver�st kaptak (2–6) a Barcelon�t�l hazai p�ly�n, amit er�s lejtmenet k�vetett, v�g�l es�ly�k sem volt a bajnoki c�mre. Lej�r� szerz�d�s�t nem hosszabb�tott�k meg, Manuel Pellegrini v�ltotta. Ek�zben v�ltoz�s t�rt�nt az eln�ki sz�kben is, Ram�n Calder�n korrupci�s �gyekbe keveredett, �s fanf�rok k�zt t�rt vissza Florentino P�rez, a „galaktikus l�t” atyja, hogy ism�t felbor�tsa az �tigazol�si piacot.

A harmadik korszak kezdet�t Kak� (65 m eur�), Cristiano Ronaldo (94 m eur�), Karim Benzema (35 m eur�) �s Xabi Alonso (34 m eur�) leigazol�sa jelezte, de sz�mos tov�bbi j�t�kos is beker�lt a keretbe (Ra�l Albiol, Ezequiel Garay, Esteban Granero), teh�t ism�t �j csapatot kellett �p�teni – mint szinte minden �vben.

A bajnoks�gban id�n sem mutatkozott nagyobb probl�ma, a Real vezeti a tabell�t, de az �vek �ta szisztematikus munk�val �p�tett Lyon sokadj�ra fricsk�zta meg a galaktikusokat, a Madrid pedig �ri�si m�diavisszhang mellett ism�t a nyolcadd�nt�ben esett ki a BL-b�l – imm�r zsin�rban hatodszor.

A sorozatos kudarcok okai megegyeznek. A t�relmetlens�g, a kapkod�s, az edz�v�lt�sok garmad�ja (Pellegrini a nyolcadik szakvezet� �t szezon alatt), a taktikai kiforratlans�g, a marketingszempontokra alapozott �tigazol�si politika, a t�lzott elv�r�sok (eredm�nyess�g �S szemet gy�ny�rk�dtet� j�t�k), a mesters�gesen sz�tott m�dia�rdekl�d�s, valamint a szervezett v�dekez�s fontoss�g�nak elhanyagol�sa egy�ttesen vezetett oda, hogy a Real Madrid 2002 �ta nem t�nyez� az eur�pai kupaporondon. Emellett az is eml�t�st �rdemel, hogy a hazai bajnoks�g egyre kev�sb� �ll�tja kih�v�s el� a csapatot, a Barcelon�val kar�ltve �tg�zolnak a mez�ny�n.

A klub egy �vtizede sokkal ink�bb egy�ni �s kollekt�v identit�selemek, �s nem pedig sportszakmai szempontok ment�n sz�v�dik. Samuel Eto'o, Morientes, Owen, Walter Samuel, Makelele, a szinte ikonnak sz�m�t� Hierro, Sneijder, Robben, del Bosque vagy Capello kik�nyszer�tett t�voz�sa mor�lis v�ls�gr�l, �ltal�nos �rt�kveszt�sr�l tan�skodik. Az al�zat, a koncepci�zus munka, az �rt�kek megbecs�l�se, a csapategys�g mind olyan er�ny, melyet sem sportol�, sem sportklub nem n�lk�l�zhet. Madridban m�gis a megalom�nia az �r.

Ennek eredm�nye, hogy a Harvard Egyetem tanulm�nya szerint a Real Madrid – mint sportv�llalkoz�s – a vil�g 20 legfontosabb �s legismertebb m�rkaneve k�z�tt van.

287 milli� szurkol�j�t viszont minden bizonnyal jobban �rdekli az UEFA ranglist�ja. Az pedig azt mutatja, hogy a Real Madrid – mint klubcsapat – j�v�re is a m�sodik kalapb�l v�rhatja a BL-sorsol�st.

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s