UEFA
2008.10.27. 12:10
Eurpai Labdarg-szvetsg

Az Eurpai Labdarg-szvetsg (angolul Union of European Football Associations, (UEFA)) az eurpai labdargs adminisztratv s ellenrz testlete. Kpviseli Eurpa nemzeti labdarg-szvetsgeit, kontinens mret nemzeti s klubversenyeket szervez s bonyolt le, ellenrzi ezen tornk pnzdjait, szablyait s mdiajogait. Tbb olyan nemzet szvetsge, amely fldrajzilag zsiban fekszik, az UEFA tagjai kz tartozik, nem pedig az zsiai Labdarg-szvetsghez, mint pldul Izrael s Kazahsztn.
Az UEFA a FIFA hat kontinentlis szvetsgnek egyike. Ez a legersebb, legbefolysosabb szvetsg. A vilg szinte minden kimagasl tuds labdargja eurpai bajnoksgokban (mint az angol, olasz, spanyol vagy nmet bajnoksgok) jtszik, elssorban az egyes gazdag klubok ltal nyjtott kimagasl fizetsek miatt. Az UEFA-ban tallhatk a vilg legersebb csapatai. A 2006-os labdarg-vilgbajnoksgon a lehetsges 32 rsztvevi helybl 14-et az UEFA nemzeti tizenegyeinek tartottak fenn.
Az UEFA-t 1954. jnius 15-n alaptottk a svjci Baselban, a francia, az olasz s a belga labdarug szvetsgek megbeszlse eredmnyeknt. Szkhelye 1959-ig Prizsban volt, amikor is a szervezet tkltztt Bernbe. A szervezet els ftitkra Henri Delaunay volt, els elnke pedig Ebbe Schwartz. 1995-ben a szervezet adminisztrcis kzpontja tkltztt a svjci Nyonba. Kezdetben 25 tagszvetsggel rendelkezett, mra a tagok szma elrte az 53-at (lsd az oldal aljn vagy a Nemzeti labdarg-vlogatottak listja oldalt).
Az UEFA-nak, nemzeti labdarg-szvetsgek kpviseletben, tbb komoly sszetzse volt az Eurpai Bizottsggal. Az 1990-es vekben jelents vltoztatsokat kellett vgrehajtania a televzis jogokat, klnsen a nemzetkzi kzvettseket irnyt szablyozin, annak rdekben, hogy folyamatosan megfeleljen az eurpai jogrendszernek.
Megalakuls dtuma |
1954. jnius 15. |
Tpus |
sport-szervezet |
Kzpont |
Svjc, Nyon |
Tagsg |
53 tagorszg |
Elnk |
Michel Platini |
Weboldal |
www.uefa.com |
Eurpai labdarg-vlogatottak (UEFA) |
Albnia | Andorra | Anglia | Ausztria | Azerbajdzsn | Belgium | Bosznia-Hercegovina | Bulgria | Ciprus | Csehorszg | Dnia | szak-rorszg | sztorszg | Fehroroszorszg | Ferer | Finnorszg | Franciaorszg | Grzia | Grgorszg | Hollandia | Horvtorszg | rorszg | Izland | Izrael | Kazahsztn | Lengyelorszg | Lettorszg | Liechtenstein | Litvnia | Luxemburg | Macednia | Magyarorszg | Mlta | Moldova | Montenegr | Nmetorszg | Norvgia | Olaszorszg | Oroszorszg | rmnyorszg | Portuglia | Romnia | San Marino | Skcia | Spanyolorszg | Svjc | Svdorszg | Szerbia | Szlovkia | Szlovnia | Trkorszg | Ukrajna | Wales
|
|