A D�l-amerikai Labdar�g�-sz�vets�g (spanyolul Confederaci�n Sudamericana de F�tbol, (CONMEBOL vagy CSF)) a labdar�g�s ir�ny�t�-szervez� test�lete D�l-Amerika nagy r�sz�n.

A sz�vets�g 1916. j�lius 9-�n j�tt l�tre az uruguayi H�ctor Rivadavia G�mez-nek k�sz�nhet�en, aki minden erej�t latba vetve dolgozott azon, hogy a f�ldr�sz labdar�g�sportj�t egyes�tse �s szervezett kereteket adjon neki. Argent�na, Uruguay, Braz�lia �s Chile voltak a sz�vets�g alap�t� tagjai; ezek az orsz�gok egy sikeresen z�r�d� d�l-amerikai ladbar�g� torn�n vettek r�szt Buenos Aires-ben, amelyet Argent�na f�ggetlens�ge sz�z�ves �vfordul�j�nak meg�nnepl�s�re szerveztek [1] (k�s�bb ezt a torn�t visszamen�leges hat�llyal elismert�k az els� Copa Am�ricak�nt). Paraguay (1921), Peru (1925), Bol�via (1926), Ecuador (1927), Kolumbia (1936) �s Venezuela (1952) szint�n tags�got nyertek a d�l-amerikai sz�vets�gben.

Ma a CONMEBOL a FIFA tagsz�vets�ge, amely szervezi �s ir�ny�tja a fent eml�tett orsz�gok minden, labdar�g�ssal kapcsolatos tev�kenys�g�t. A sz�vets�g k�zpontja a paraguayi Luque-ban, Asunci�n k�zel�ben tal�lhat�; a V�grehajt� Bizotts�g eln�ke 1986 �ta dr. Nicol�s Leoz.

Guyana, Suriname �s Francia Guyana nem tagjai a CONMEBOL-nak, annak ellen�re, hogy D�l-Amerik�ban helyezkednek el. Els�sorban t�rt�nelmi �s kultur�lis okok miatt nemzeti sz�vets�geik a CONCACAF tagjai.

Megalakul�s d�tuma	1916. j�lius 9.
T�pus	sport-szervezet
K�zpont	Paraguay, Luque
Tags�g	10 tagorsz�g
Eln�k	Nicol�s Leoz
Weboldal	www.conmebol.com

D�l-amerikai labdar�g�-v�logatottak (CONMEBOL)

Argent�na | Bol�via | Braz�lia | Chile | Ecuador | Kolumbia | Paraguay | Peru | Uruguay | Venezuela